Kemény Zsófi, Kali Ágnes és Lupescu Kata
Három fiatal írónő, három különböző stílus. A VIBE Koliban lehetőség nyílt arra, hogy beszélgessünk velük arról, mik is azok a témák, amik foglalkoztatják őket íróként és magánszemélyként, mit gondolnak az olvasóközönségről, az alkotó és a mű közötti kapcsolatról.
Kemény Zsófi, bár slammerként robbant be a köztudatba, Rabok tovább című regénye vagy épp verseskötete már sokak kezében járhatott, újabban pedig rappeléssel foglalkozik. Elmondása szerint jobban szeret a saját generációjáról írni, hiszen nemcsak személyes, hanem köznapi gondolatokat is megjeleníthet műveiben. Ugyanakkor ez csak akkor válik igazán sikeressé, ha elindít valamit az olvasóban. Versei impulzusok hatására születnek meg, míg slamjei sokkal inkább megrendelésre készülnek, jegyzetek alapján. Zsófi a líra mellett a dráma és epika műnemében is dolgozik, ezért jogosan merülhet fel a kérdés, hogy honnan van ennyi inspirációja. Számára az írás egyszerű dolog: „mindig benne vagyok a flowban, nincs szükségem különböző praktikákra”.
Kali Ágnes, sepsiszentgyörgyi költőnő, társával szemben kihangsúlyozta, hogy célja a generációs sztereotípiák levetkőzése. „Versírásban jogos az önzőség”, nem kéne figyelembe venni, hogy mit vár el az olvasóközönség. Sokkal inkább fontos lenne olyan témákat feszegetni, mint például a politika vagy a romániai magyarság identitásképe. Az alkotás számára nagyon „special” dolog, amikor elkezd írni, nincs tudatos viszonya az íráshoz, ha mégis ez történne, akkor bizonyára már nem foglalkozna ezzel. Épp úgy, ahogy rendeléseket sem vállal, mert így elvesztené az írás adta élvezetet.
Lupescu Kata 11 évesen kezdett neki regényének, a Kalózlánynak, amit hat kötetesre tervez. Idén decemberben jelenik meg az ötödik. Úgy véli, csak a szöveg és az olvasó viszonya a fontos, a szerzőnek a háttérben kell maradnia. Bárhol és bármikor képes az alkotásra. Még nem kérték fel, hogy rendelésre írjon, viszont határozott véleménye van arról, hogy a tudatos alkotásnak egyaránt vannak előnyei és hátrányai.
Fiatal írónők lévén nem kerülhetik el a korukra vonatkozó megjegyzéseket. Zsófi megosztotta a közönséggel, hogy fél az öregedéstől, míg Ágnest és Katát sokkal inkább az zavarja, hogy a társadalom nehezen fogadja el, a kor nem függ össze az alkotás minőségével.
Emellett különböző címkéket is aggattak már rájuk. Zsófit mint az „Y, Z generáció forradalmárát” tartják számon, de sokkal inkább az terjedt el róla, hogy feminista – főleg regénye, egyes slamjei miatt. Ágnest néhány helyen „Lázadó Kali Ágnesnek” titulálják. Ekkor az írónő elmesélte, hogy kicsengetése a középiskolából nem mindennapian telt el, hiszen női székelyruha helyett ő a férfi székelyruhát öltötte magára. Humorosan megjegyezte, hogy sokkal kényelmesebb, viszont ő ettől nem válik lázadóvá, csupán nem ért egyet bizonyos normákkal, nem hajlandó őket elfogadni.
Az előadás végén az írónők tippeket adtak a pályakezdőknek. Mindhárman kiemelték, hogy fontos a szakma visszajelzése (pályázatok, szerkesztők), illetve törekedjenek és küzdjenek azért, hogy meg tudják mutatni, mi is van bennük. Kata itt megjegyezte, ha valóban annyira jó a szöveg, akkor előbb vagy utóbb biztos publikálásra fog kerülni.
Ágoston Zsófia
0 Megjegyzések