A tenger gyümölcsei az elmúlt években megszállták az egykori keleti blokk országait, de tudjuk, hogy mi kerül belőlük a szervezetünkbe? Ha arra gondolsz, hogy hús, akkor közel jársz az igazsághoz, de sajnos mégis el kell borzasztanunk, hiszen ilyenkor bizony műanyagokat is eszel.
A genti Egyetem kutatói szerint ugyanis ezek az apró, vízszűrőként működő puhatestűek bizony még a tányérunkra kerülve, helyes előkészítés és átmosás után is tartalmaznak műanyagdarabokat.
De honnan kerül műanyag a kagylóba?
Az évente gyártott háromszáz millió tonna műanyag, illetve azoknak egy apró csoportja, az alig néhány milliméteres, vagy szabad szemmel sokszor már nem is jól látható mikroműanyagok a hibásak. Ezek autógumik kopása, ruhák mosásakor távozó, majd a csatornákba kerülő részecskék, másrészt kozmetikumokban, így arcradírokban, fogkrémekben fordulnak elő, serkentve ezáltal a szerek dörzsölő hatását.
Élővízbe kerülve a halak, planktonok vagy kagylók is elfogyasztják ezeket a darabokat.
Sokszor azonban a tápláléklánc magasabb fokán álló állatok vagy emberek is elfogyaszthatják ezeket. A genti kutatók minden kagylóban találtak legalább egy mikroműanyag-részecskét, amelyek a gyomrunkba kerülve 99 százalékos valószínűséggel átfutnak a bélrendszeren, és az erre dedikált helyen távoznak is, de egyetlen százalékuk bennünk marad. Ennek az egészségünkre gyakorolt hatása még nem ismert, de a kutatók nem igazán optimisták, hiszen 2050-re előreláthatólag több műanyag lesz az óceánban, mint hal, akkor pedig piszkosul fel kell kötnünk a nadrágot a túléléshez.
Nem eszel tengeri halakat?
Sajnáljuk, de a műanyagfogyasztást így sem úszod meg, hiszen a kutatók szerint az európai emberek évente átlagosan tizenegyezer ilyen – a méreganyagokat közvetlen környezetéből előszeretettel magához vonzó – darabkát fogyasztanak el (köszönhetően például a csapvíznek), ezek közül hatvan pedig bennünk is marad.
Forrás: 24.hu
0 Megjegyzések