„Minden álmomban,
százféle változatban te vagy velem és mindig te segítesz.” Ez a mondat
kifejezi a Cseh Tamás által létrehozott művészetet, mindazonáltal a sokéves
múltra visszatekintő barátságot, amely Bereményi Géza dalszövegíróhoz köti. De
mi is ez a történet amelybe elkalauzolt bennünket a múlt pénteki (október 27.) előadás?
Cseh Tamás, Kossuth-
és Liszt Ferenc díjas zeneszerző, énekes, színész, előadóművész és rajztanár
idén ünnepelte volna 80-dik születésnapját. Ezen felbátorodva a QJÚB emberei,
Vecsei H. Miklós és Ratkoczi Huba, Szabó Balázzsal karöltve készítettek nekünk
egy zenés darabot, amelyben teljes egészében feltárják előttünk Cseh Tamás
életét és művészetét.
Néhány szóban nem
is kifejezhető az érzés, amit az előadás keltett, így hát nem is próbálkozom
megfogalmazni, inkább hagyatkozom a nézők által kiemelt sorokra:
Ha választanod
kellene, melyik pillanat volt a kedvenced az előadásból? Melyik pillanat volt
az ami a leginkább megragadott?
„Ha
visszaemlékszem, röpke szavakban tudom megválaszolni a kérdésed: visszatérés,
keresés, döntés, élet élése. Kedvenc pillanat a visszatérés volt, mikor a két
barát újból találkozott, és kérdések megválaszolása nélkül újból tudtak együtt
dolgozni.” - Bándi Kinga
„A végén volt egy örömzene ráadás, miután Vecsei H. Miklós szólt néhány szót a darabról. A kedvenc részem pedig, hogy ezután hallottam először a történetét a Csönded vagyok-nak. Szép és méltó befejezése volt a megemlékezésnek.” - Feleki Viola
A sok megható pillanat mellett azonban akadtak emberek akiknek a leginkább a kis humoros hozzászólások maradtak meg.
„A rákos viccek nagyon megragadtak. De ha komolyra fordítjuk a szót, akkor azt emelném ki, hogy milyen furcsa barátság volt Géza és Tamás között: Több ez, mint barátság, de kevesebb is.” - Szatmári Ádám
„Az előadás számomra
kiemelkedő pontja volt, amikor Vecsei H. Miklós Cseh Tamás karakterében
kifejtette a ,,véletlenek'', a ,,pont akkor, pont ott'' fontosságát és hatását
az életünkre, amelyek nélkül nem jönnének létre kapcsolódások, nem indulnának
el történetek, nem jutna el a fellélegzésig a tévelygő ember. Ez rendkívül
erős hatással volt rám: felkavaró, megható, felszabadító volt egyaránt.” -
Összefoglalva, az
előadás szépsége, leginkább abban rejlett, hogy mindegyik nézőben, ha másként
is, de sikerült megmozgatnia valamit, valami mást, valami egyedit. Számomra a kis
szösszenetek voltak a legértékesebbek. Úgy gondolom, a karakterek bámulatos
érzékenységgel lettek bemutatva, és sokak számára az előadás után a barátság
fogalma is új értelmet nyert. Mindezt megfűszerezték Cseh Tamás dalainak méltán
híres gyöngyszemei. Így, vagy úgy, érdemes elmenni az előadásra. Szerencsés az
is, aki a mostani erdélyi turnén látta, de az is, aki a későbbi dátumok valamelyikére
tud eljutni.
Nyitókép forrása: Vecsei H. Miklós Facebook oldala - Sinco Jim
Kristály Eszter
0 Megjegyzések