A 17. Erdélyi Humorfesztivált a már mindenki által jól ismert, nemzetközi
sikereket elérő és több, mint 20 éve működő Szomszédnéni Produkciós Iroda
zárta, akik egyben a Humorfesztivál ötletgazdái és állandó fellépői is. Erről
és saját sikereikről beszélgettem Bálint Ferenccel (BF) és Tóth Szabolccsal
(TSZ).
Ti vagytok az Erdélyi Humorfesztivál alapítói, és most a 17.-nél tartunk.
Mi volt az indíttatás, kinek volt az ötlete, honnan indult ez az egész?
BF: Hát, én arra emlékszem csak, hogy annyira kevés fellépésünk volt még akkor,
hogy azon gondolkodtunk, hogy hogyan lehetne még több fellépés, és akkor adta
magát az ötlet, hogy milyen jó lenne, hogyha egy olyan rendezvényt tudnánk
csinálni, ahol mi többször is fel tudunk lépni. Sőt, lenne egy olyan versenye,
ahol új, fiatal tehetségeket találnánk, és ők is felléphetnének velünk. Ennek
az eredménye többek között Felméri Péter, György Boti, András Előd, úgyhogy
bevált.
TSZ: Arra emlékszem, hogy nem is a mi ötletünk volt a Humorfesztivál. Egy barátunk
kérdezte, hogy nem-e szervezünk, és akkor ő is benne volt még, talán a Perspektívánál
dolgozott épp. Akkor nem nagyon voltak programlehetőségek, mert mi voltunk
csak, úgyhogy szinte minden nap mi léptünk fel. Ez volt, így nézett ki a fesztivál
programja.
Mennyire voltak nehezek az „első lépések”, és most hogyan néztek rá 17 év
távlatából? Mivé nőtte ki magát?
BF: Nagyon profi rendezvény, nagyon jó verseny volt idén is, úgyhogy szerintem,
ha akartuk volna sem tudtunk volna jobb embereket választani arra, hogy
folytassák ezt a hagyományt, szervezést. Igaz, hogy egy humorfesztivált két és
fél évig szerveztek, de legalább jó lett.
TSZ: Igen, látszik, hogy növi ki magát. 18 éves lesz jövőre, akkor már nagykorú
lesz, érettségizik a Humorfesztivál. Ez a fejlődés is látszik. Most már az
emberek is megszokták, hogy van. Jönnek szépen, megtöltik ezt a termet, úgyhogy
jó hangulatú rendezvénynek tűnt nekem is.
22 éve vagytok lassan a pályán, amihez gratulálok. Hogy sikerül ennyi év után
is duóként működni, mi tartja fenn ezt a hosszú együttműködést?
TSZ: Mint egy házasságban is, kiismerik egymást a felek. Utána tud ez működni,
úgyhogy mi is meg tudunk beszélni mindent. 23 év alatt már hasonlóan
gondolkodunk, úgyhogy nagyon jól megy a közös munka, ennek is lehet köszönhető.
Meg annak is, hogy életben maradtunk mind a ketten. Ha valamelyikünk meghalt
volna, akkor ott felbomlott volna a dolog.
BF: Van egy kitétel. Ha egyikünk halott, akkor nem megyünk együtt fellépni,
mert nem tudná a másik mondani az ő szövegrészét, és kellemetlen lenne.
Hogyan dől el, hogy melyik előadáson mit adtok elő? Mennyire függ a közönségtől?
Mások az elvárásai egy erdélyi és egy magyarországi közönségnek?
BF: Igen, igen, nem.
TSZ: Nem nagyon vannak különbségek, nem nézzük, hogy most Erdélyben mással
készülnénk. De van olyan jelenetünk, amit csak itt tudunk játszani, mert fele
románul hangzik el. Ezt nyilván Budapesten nem próbáljuk ki. Volt annyi eszünk,
hogy meg se próbáltuk, hogy hátha mégis megértik. De ezen kívül nincs
különbség. Amikor saját turnét szervezünk, mindig új anyagot, próbálunk hozni. De
a Humorfesztiválon inkább egy válogatás volt.
Mi interjúztunk már egyszer 2017-ben és feltenném ugyanazt a kérdést, amit
akkor is feltettem nektek: 20 év múlva is humoristának látjátok magatokat?
TSZ: Igen, hát azóta ilyen dolgok történtek velem, hogy nincs annyi hajam, meg
szemüvegem lett, ami most épp nincs rajtam. Úgyhogy húsz év múlva is
humoristának látom magam, de nagyon másnak. Hogyha így folytatódik ez a
változás, lehet, hogy meg sem lehet ismerni már engem, de humorista leszek.
BF: Igen, remélhetőleg az élő humoristák sorát gazdagíthatjuk (hogy megváltozott
ez a beszélgetés) Adja ez magát. Reméljük, hogy megmarad a humorérzékünk és
akkor is együtt tudunk lenni.
A Humorfesztivál tehát tényleg nagyon eseménydúsan telt. Köszönöm a
Szomszédnéni Produkciós Irodának a beszélgetést. Gyerekkorom óta követem
munkásságukat, erre és az előző interjúra pedig itt egy kis bizonyíték 6-7 év
különbséggel:
Fotók: Serar Szabolcs
Kiss Csenge
0 Megjegyzések