Kiss Csenge a
Perspektíva diáklap egy oszlopos tagja és a BBTE Pszichológia szakának másodéves
hallgatója. Jókedvével, szorgalmával és odaadásával színesíti csapatunkat. Az alábbiakban
az ő szakmai és személyes életébe kaphattok betekintést.
Érdekes és sokak által
kedvelt szakmát választottál. Hozzám is nagyon közel áll ez a téma, szóval
mesélj, milyen indíttatásból választottad ezt az egyetemet?
A legfontosabb szempont ebben a kérdésben
talán a segítségnyújtás volt. Mindenképpen olyan szakmát szerettem volna, ahol
emberekkel foglalkozhatok. Emellett nagyon fontosnak tartom a mentális egészséget,
hiszen az emberi psziché nagyon bonyolult és érzékeny szerkezet, amellyel
rendszeresen törődni kell, hogy egészséges tudjon maradni.
Ezen belül már van valamilyen terved a jövőre nézve?
Igen (nevet) fejben, már az államvizsgámat tervezem,
hiszen már megvan a téma és a tanár is, akivel ezt meg szeretném valósítani.
Mindenképpen a klinikai pszichológia az az út, amelyen szeretnék elindulni, ez
számomra az abszolút „dream job”.
Nagyon aktív és szociális ember vagy. Mesélnél egy kicsit
a hobbijaidról?
(Nevet) Igaz, ami igaz, nem nagyon szoktam unatkozni.
Szeretem az élet minden egyes pillanatát kihasználni. Természetesen, mint tudod
az egyik nagyon fontos elfoglaltságom az maga a Perspi. Nagyon szeretek
szervezni, gondolom valamilyen szinten ezért is vonzott egyetemen belül is a
szakosztály, amelynek nemrég lettem az alelnöke. Emellett pedig diákképviselő
is vagyok, amit szintén nagyon szeretek, hiszen olyan mintha a diáktársaim
szócsöve lennék. Szabadidőmben dolgozom is: otthon szoktam angolt tanítani
gyerekeknek. Úgy gondolom, hogy az élet minden területén fejlődhetünk. Ezért is
szeretek nagyon olvasni, meg azért is mert nagyon jó kikapcsolódás (nevet).
Hobbik terén még megemlíthetem talán, hogy nagyon
szeretek sportolni. Ez is olyan dolog, ami hozzájárul a mindennapjaim
kiegyensúlyozottságához. Végül, de nem utolsó sorban nagyon-nagyon szeretek
táncolni, legyen az egy jó kiadós buli, vagy akár néptánc, társastánc.
Ha ilyen jól megy az angol meg úgy alapjáraton a nyelvek,
vannak ezzel kapcsolatban is terveid?
Igen, a közeljövőben szeretnék kimenni
Erasmusszal egy fél évre valahová.
Hogy kerültél a Perspi szerkesztőségébe?
Évek óta egyértelmű volt, hogy én abban a pillanatban,
ahogy egyetemista leszek, elkezdek írni a Persibe. Az előző főszerkesztő, Nagy
Andi, az egyik legközelebbi barátnőm, és már évek óta figyeltem a munkájukat,
együtt bandáztam velük és innentől már nem is volt kérdéses, hogy én ide akarok
tartozni.
Tehát az elsődleges szempont a társaság volt. Aláírom,
hogy tényleg vagány bandáról beszélünk. Viszont gondolom nem ez volt az
egyetlen szempont.
Nem, valóban nem. Szerettem volna hallatni a gondolataim
valamilyen szinten. Egyébként is úgy ismernek engem, mint egy hangos,
extrovertált szociális ember, akinek nyílt véleménye van. Mikor bekerültem az
újságba, és elkezdtem írni olyan érzés volt, mintha a gondolataim
megelevenedtek volna előttem.
Emellett nagyon tetszik, hogy akármiről írhatok, ha nekem
épp egy izgalmas sütireceptet szeretnék megosztani a világgal egy őszi délután, akkor gond nélkül megtehetem.
Akkor ez számodra egy fajta közvetítő eszköz.
Igen, olyasmi, de az tetszik az egyik legjobban, hogy
nincsenek kötöttségek, tényleg akármilyen témáról írhatok. Ráadásul a Perspi
által megismertem sok nagyon vagány embert, nem csak a szerkesztőségről
beszélek, hanem akár az interjúalanyokról is, akik által rengeteg pozitív
tapasztaltot szereztem.
Jó is, hogy szóba hoztad, hiszen a következő kérdés arra
vonatkozik, hogy melyik a kedvenc tevékenységed, az újságíráson belül?
Az interjúkat kifejezetten szeretem. A leginkább azért,
amit említettem, hogy sok vagány emberrel beszélhetek és ismerhetem meg ez
által. Azt szeretem a legjobban, ha valaki megosztja az élettörténetét, ha
például egy ismertebb emberről, mondjuk influencerről van szó akkor egy ilyen
interjú során megismerheted az egyénnek azt az oldalát is, amelyet nem
föltétlenül közöl a közösségi médián. Úgy is mondhatnám, hogy megismerheted a
személyek emberi oldalát is.
Melyik volt eddig a kedvenc cikked, amit úgy éreztél,
hogy különösen ütősre sikerült és nagyon szerettél dolgozni rajta? Melyik a
favorit?
Nehéz kérdés, mert általában tényleg arról írok, amiről
csak akarok, ezért minden cikken szívesen dolgoztam. Ha viszont egyet kellene
választani, akkor az megint egy interjú lenne, amit Karin Dragoș-al készítettem. Az
nagyon pozitív élmény volt számomra.
Miért?
Erre talán az legmegfelelőbb válasz, hogy mert szeretem
látni az emberi boldogságot. Szeretem, ha valaki megosztja az élményeit velem.
Ha címszavakkal kellene kifejezned, hogy mit jelent neked
a Perspi, mik lennének azok?
Csapat, közösség, társaság, írás, relaxáció, önkifejezés.
Amellett, hogy Csengével egy nagyon kellemes délutánt töltöttünk együtt,
úgy érzem én is megtudtam róla új dolgokat, köztük azt is, hogy igazi
soulmate-ek vagyunk. J
Kristály Eszter
0 Megjegyzések