Folyatódik az #ismerdmegaperspit sorozatunk, amelyben egy újabb szerkesztőnkkel beszélgetünk. Bálint Blanka végzős kommunikációs hallgató, egy éve a Perspektíva tagja. Könyv- és filmélményeiről, utazásairól, inspirációiról kérdeztem őt.
Blanka
egy mosolygós, energikus, csupaszív lány, aki bármikor mosolyt tud csalni az
arcodra. Mélyeket lehet vele beszélgetni, sokat lehet vele nevetni, és
produktívan lehet vele együtt dolgozni. Ismerjétek meg hát ti is:
Melyik az első gyerekkori emléked,
amelyre nem csak azért emlékszel, mert meséltek róla?
Nem tudom, ha az első emlékem-e, de arra emlékszem leginkább, hogy elég korán megtudtam, hogy nem létezik az angyal. Mivel láttam, hogy mekkora öröm a szüleimnek az, hogy meglepetést okozhatnak nekem, és ezt egy angyalos történetbe ágyazhatják, úgy döntöttem, nem szólok semmit. Még vagy 2-3 évig úgy tettem, mintha fogalmam sem lenne arról, hogy igazából tőlük kapom az ajándékot. Minden évben felkutattam az ajándékokat, volt, hogy több időbe is beletelt amíg rájuk találtam, aztán mikor jött a karácsony este úgy tettem, mintha meglepődnék, és kacagtam magamba a szüleim kiváló színészi előadásán. Ez persze addig tartott, amíg a tanítónénim meg nem hallotta a történetemet, és be nem árult a szüleimnek. Sosem tudom neki megbocsájtani. (nevet)
Melyik film, sorozat volt a legnagyobb
hatással az életedre?
Mindig a legújabb. Filmek közül Gaspar
Noé munkásságát említeném, imádom azt a hangulatot, amit átadnak a filmjei. Nem
az a lényeg, hogy jól érezd magad miközben nézed őket hanem, hogy elérje a
limitedet, kibillentsenek, kihozzanak belőled különféle érzéseket. Nyersen
fajdalommal tele mutataja be a valóságot, aminek legtöbbször nem happy end a
vége. Talán az Enter the Void tetszett a legjobban, amely egy projektmunkámhoz
is ihlet forrásként szolgált.
Kedvenc stop-motion animációm pedig a
James and the Giant Peach (1996), Tim Burton gyártásában. Egy kisfiúnak az
álmáról és annak megvalósításáról szól. Nagyon kifejezőek voltak számomra az
emberi tulajdonságokkal felruházott karakterek, akik Jamessel egy óriás
barackban próbáltak eljutni az Empire
State Buildinghez. Kalandos, álmodozós ezért nagyon könnyű azonosulni vele. Nekem
alapból tetszett a téma, játékos és jók benne a párbeszédek.
Sorozatok közül mostani kedvenceim az
Altered Carbon, His Dark Materials, Money Heist és természetesen a Dark.
Melyik volt a legemlékezetesebb
kirándulásod?
Amikor Görögországból haza fele menet
kigyulladt a buszunk és 4-5 órán keresztül dekkoltunk az út szélén, amíg
küldtek egy másik buszt, ami hazaszállított minket. Egy végtelenségnek tűnt, és
már nagyon fáradtak is voltunk.
Mit üzennél a 15 éves Blankának?
Legyen bátor, a belső hangjára
hallgasson, és ne építsen falakat maga köré.
Ha egyetlen színnel kéne jellemezd a
személyiséged, mire esne a választásod?
Nem gondolom, hogy egy színnel tudnám
jellemezni magam. Ha a ruházatomat veszem alapul mindig a lelkiállapotomat
refkletálják a színek amiket viselek, vagy pont hogy egy ellentétes
lelkiállapotot, amibe szeretnék eljutni. Nem szeretem, ha egyértelmű, hogy mit
akarok a színekkel kifejezni. Jelen pillanatban egy törtzöld és egy telítettebb
sárga találkozásában látom magam, ahol a nyugalmat képviselő zöldbe
periodikusan beszivárog a sárga pezsgő energiája.
Melyik a számodra legkedvesebb
önkifejezési mód?
Egyértelműen a tánc. A mozgás
felszabadít, kikapcsol, levezetem vele a felgyűlt energiákat. Táncoláskor vagyok
legközelebb saját magamhoz. Olyankor megszűnik a környezetem. Hagyom hogy
elvigyen a zene és irányítsanak a mozdulataim. Akkor figyelek a leginkább
befele. Itthon nem tudok egyedül ellenni a gondolataimmal, ezért is van
valószínű mindig mehetnékem. De a táncban pont azt szeretem, hogy nem
emberekről szól, hanem csak rólam.
Melyik könyv világának lennél szívesen
a részese?
Mindenképp valami fantasy
kalandregénynek. Philip Pullmantól a His Dark Materials című trilógia
világának, mivel a történet a sokvilág-elmélet köré fonódik, tudományos
problémákat jár körül, mindezt úgy, hogy egy fiatalabb generációnak is
befogadható, ugyanakkor érdekes legyen. Meseszerű világának fontos elemei a
daimónok, amelyek az emberi természet összetett voltának újragondolt és
leképezett formái. A könyvben a daimónok állatok formájában jelennek meg és
lélekként foghatók fel, meghatározva az egyén identitását. A gyerekeknél a daimón több alakot is ölthet,
nem rögzült. Felnőtté váláskor nyeri el az adott személyhez tartozó rögzített
alakját. A karakterek tudnak kommunikálni saját daimónjaikkal. Annyira sokrétegű
a történet és komplex, különböző lényeket jelenít meg, mint a páncélos medvék,
angyalok, boszorkányok stb., hogy teljes mértékben lenyűgözött. Kíváncsi vagyok
milyen lehet, az amikor saját lelked végig kísér egy állat formájában, együtt
kalandoztok, oldotok meg helyzeteket és találkoztok furcsábbnál furcsább fantázia szüleményekkel.
A te állatod hogyan nézne ki, ha
részese lennél a könyvnek?
Úgy gondolom a lelkem sokkal idősebb, mint a testem, ezért azt egy őslény reprezentálna a leginkabb. Amúgy is a barátom azt szokta mondani, ha dühös vagyok, úgy ordítok, mint egy T-rex. (nevet)
Ki nyújtja számodra a legnagyobb
inspirációt a mindennapokban?
Az inspirációt másokkal ellentétben én
legtöbbször saját magamban keresem. Nem külső hatás által szeretem elérni azt,
hogy inspirált vagy motivált legyek, hanem a belső Blankával együttdolgozva
csalogatjuk ki azt az energiát ami mások számára is megmutatkozik, formát ölt.
Sose volt egy ideálom se színész, se együttes tag, akire felnézek. Persze,
vannak emberek, akiknek szeretem a munkásságát, de nem azért, mert én olyanná
szeretnék válni, vagy irigylem az illetőt. Sokkal nagyobb kihívás szerintem az,
ha saját magadból tudod kihozni a maximumot, mint hogy egy olyan személy
életébe kapaszkodjál, amihez sose tudsz közel kerülni.
VILLÁMKÉRDÉSEK
Fesztivál vagy házibuli?
Fesztivál.
Ha bármilyen állatot tarthatnál
otthon, milyet szeretnél?
Egy csehszlovák farkaskutyát.
Mi az álom úticélod?
El szeretnék menni valamilyen
szigetre, bárhová, csak egy sziget legyen.
Mi szerettél volna lenni kiskorodban,
amikor nagy leszel?
Énekesnő legelőször. (nevet)
Mi a legnagyobb bűnös szenvedélyed?
Az édességzabálás éjjel.
Köszönöm
szépen Blanka a jó hangulatú interjút! Remélem, hogy ezáltal olvasóink jobban
megismerhettek, és megmutathattam egy darabkát a színes egyéniségedből!
Nagy Andrea
0 Megjegyzések