Október 25-én azokat a művészeket és bátor alkotókat ünnepli a világ, akik kreativitásukkal színt, vidámságot és kultúrát hoztak az otthonokba, így maradandó emléket őrizve meg az utókor számára. Legyen az festmény, anyagszobor, vagy zenei mű, mindenki a saját módján rója le az artisztikumok iránti tiszteletét.
A legjobb érzés,
ha a saját munkádat láthatod rivaldafényben ragyogni, de ugyanolyan hűha hatást
kelthet más művek látványa is, mint Leonardo Da Vinci Mona
Lisa festménye, vagy Michelangelo Dávid szobra. Ezért a Perspekíva
olvasóinak összeválogattam pár érdekes történetet a híres alkotók világából,
ezzel emlékezve vissza, milyen nagyszerű hagyatéka van az előttünk élő
bámulatos művészeknek.
Nem, én Patrick vagyok!
4 évvel ezelőtt, 2016. október 25-án egy északnyugati kisvárosban, Voronezhben egy furcsa dolgot jelentettek az ott élők: az egykoron katonai szállásként működő épület legtetején lévő szovjet csillagot máig ismeretlen művészek teljesen átfestették Patrickra, a Spongyabob: Kockanadrág egyik szereplőjére. Habár a környéken lakók bohókásnak találták, az önkormyányzat 1.500 dollára becsüli a rongálás mértékét, amit a tettesekkel akar majd kifizettetni.
A művészetek
olimpiája
1912 és 1948 között forradalmi „sportág” került az eddigiek közé, ugyanis már az 1908-ban megrendezett római olimpián szó esett a Művészeti Olimpiai játékokról, aminek öt kategóriája volt: építészet, irodalom, zene, festészet és szobrászat, és ezeken belül osztottak arany-, ezüst- és bronzérmeket a nyerteseknek. Két feltétel volt a versenyen való részvételen: az alkotásokat a sport kellett ihlesse, és csakis amatőr művészek versenyezhetnek. A sportágat csak azért vonták ki a versenyszámokból, mert 1948-ra már egyetlen egy amatőr sem jelentkezett az esemény megnövekedett presztízse miatt.
„Egy idő után nem az számít, mit tudsz, hanem hogy kit ismersz.” - Ez a mondat felettébb igaz volt a spanyol származású Francisco Goya-ra, akit többszöri próbálkozásai ellenére sem vették fel a San Fernando Királyi Képzőművészeti Akadémiára. Sikertelensége azonban nem tántorította el őt, Olaszországba utazott, hogy a technikáját fejlessze, majd ott megismerkedett Francisco Bayeu-val, aki tagja volt akkor a híres akadémiának. Három évvel később feleségül vette Bayeu húgát, majd befolyásának köszönhetően végül bejutott a művészeti iskolába, ahol szép karriert futott be.
Ha már lúd, legyen kövér
A képek és egyéb műalkotások hivatalos aukciója elég ritka manapság, mivel a múzeumok meg akarják tartani értékeiket, azonban magánszemélyek vagy örökösök egy kis pénz fejében szívesen eladják becses értékeiket. A rekordot a mai napig Leonardo da Vinci Salvator Mundi festménye tartja, amit egy New Yorkban rendezett aukciós házban vett meg Szaúd-Arábia hercege 469.7 millió dollárért. Azonban a becsült érték rekordot a Mona Lisa festmény tartja, megközelítőleg 850 millió dolláral.
A kedvesség határtalan
Bobb Ross közkedvelt festő, aki Floridában született,
majd a hadseregben szolgált, igazán nagy hírnévre tett szert festészeti
stílusával és kedvességével. Egy úgynevezett wet-on-wet techikát használva harminc perc alatt el tudott
készíteni egy olajfestményt, habár a megszokott módszerrel ez ellentmondott.
Tehetsége miatt a televízióban is szerepelt, Joy of Painting műsorát nem csak Amerikában, de
Latin-Amerikában és Európában is közvetítették. A műsor egyik részében azonban
fekete-szürke árnyalatokat használt az eltérő színes kompozíció helyett, egyik
rajongója levélben csalódását fejezte ki, mivel nem látott színeket. Az epizód
sokakat inspirált, és a popkultúra egyik szimbólumává vált.
Cziprián-Kovács László
0 Megjegyzések