A
Kommunikációs Napok tizenegyedik kiadásának megnyitóját követően Mihnea Stoica, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar román
tagozatának oktatója által tartott előadást hallhattuk. Az előadás angol
nyelven zajlott és „Az Európai Unió: Ábrázolás kontra Valóság” (The European
Union: As Depicted vs. Reality) címet viselte.
Többek
között szó esett az euroszkepticizmusról, az Unió jövőképéről,
kommunikációjáról és a média szerepéről a populizmus korában, valamint Románia
helyzetéről is az EU-ban.
Stoica az Európai
Unió helyzetének és aspektusainak összetettségét hangsúlyozta a bevezetőben.
Ezt követően kiemelt néhányat azok közül a dolog közül, amelyek számunkra,
egyetemisták számára a legfontosabbak, ezek voltak: az utazás szabadsága,
tanulás, fejlődés lehetősége, pályázatok.
Vegyes érzelmek az EU tagsággal kapcsolatban
Mint mindennel
kapcsolatban, az Uniós tagság kapcsán is eltérő vélemények ütköznek. Két nagy
csoport létezik: az euroszkeptikusok (eurosceptics) és az europtimisták
(europtimists). Előbbiek az EU-s tagság negatívumait látják elsősorban,
kritikusak az Unió intézményeivel és centralizációjával szemben.
Az
EU a populizmus korában
Ezután a
populizmus logikájáról (= a politikai ideológia egyik ága, amely a nép többségi
akaratával összhangban, a választók bizalmának megszerzéséért munkálkodik,
gyakran kivitelezhetetlen ígéretekkel operál) és annak szükségszerű
jelenlétéről beszélt az előadó. Itt feltevődik a kérdés, hogy a(z
euroszkeptikus) vezetők a populizmust használják az üzeneteik átadásához?
Milyen mértékben?
A politikai
nyelvezetnek minél „látványosabbnak”, figyelemfelkeltőbbnek kell lennie ahhoz,
hogy kitűnjön a kampányzaj zűrzavarából. A politikai vezetők sokszor jó
színészekké és a dráma nagymestereivé válnak annak érdekében, hogy elérjék és
meggyőzzék a hallgatóságot.
Mennyire vállalhatnak bűnrészességet ebben a médiaorgánumok?
A média figyelmét
a szokatlan események, váratlan és meglepő dolgok keltik fel leginkább. Bármi
médiafigyelmet kaphat, ami extrém, ami megtöri a hétköznapi rutint.
„If it bleeds, it leads.” (Ha vérzik, vezet)
Mi az Európai Unió jövője?
A BREXIT előtt
folyamatosan nőtt az EU-s tagok száma. Ezért lett a megrendülés mérföldköve a
2016-os év, hiszen azt követően egy tagot elveszített az Unió. Azóta sem
tisztázódott, hogy mi lesz a következő lépés az EU életében. Milyen
irányvonalat követ hosszú távon?
Öt különböző
forgatókönyvet dolgoztak ki. A tanult romániai fiatalság körében az első a
legnépszerűbb. Szerintük ki kell tartani (Carrying on!), fontos a jelenlegi
helyzet fenntartása és nem kell radikális változásokat eszközölni.
„The European Union is the best thing could ever happen to Romania” – nyilvánította ki Stoica.
Stoica hangsúlyozta,
hogy Románia számára hatalmas előny, hogy az Európai Unió tagja lehet. Rengeteg
területen segít minket, mint államot és egyéneket egyaránt.
Amiben még
fejlődésre szorulunk az az, hogy kellőképpen kivegyük a részünket az Unió által
kínált lehetőségekből és kihívásokból, határozottabbak legyünk a
döntéshozásban.
„YOU are the EU!”– mondta az előadó.
Mi vagyunk az Európai
Unió, ezért feladatunk, hogy érdeklődőbbek és megértőbbek legyünk, tudatos
alakítóivá váljunk életünknek, környezetünknek.
Szőcs Nikolett
0 Megjegyzések