Megszűnt volna a nagyvászon varázsa? - Jakab-Benke Nándor filmkritikus véleménye a kérdésről

Egyesek szerint a fiatalokat már nem hozza lázba a mozi, mert otthon ugyanazt az érzést megkaphatják, mint a nagyvászon előtt. A Filmtett szerkesztője szerint a szuperhősös filmek vonzzák leginkább őket.

Az elmúlt hetekben beszélgettem pár korban hozzám közel álló fiatallal, akik állításuk szerint nemcsak moziba nem járnak, hanem filmeket is alig néznek, mert egyszerűen már nem kötik le az érdeklődésüket. Számomra meglepő volt ezt hallani, mert szerintem mindig születnek olyan alkotások a filmvásznon, amelyek kimozdítják az embert a hétköznapok szürke világából és maradandó élményt okoznak neki.

Kíváncsi voltam hogyan vélekedik ezekről a kérdésekről egy szakértő, ezért megkerestem Jakab-Benke Nándor, filmkritikust, a Filmtett - Erdélyi Filmes Portál szerkesztőjét. Elsősorban azt szerettem volna megtudni tőle, hogy megítélése szerint melyek azok az elemek, amelyek élvezetessé tehetnek a néző számára egy filmet.

A kritikus elmondta, hogy ez leginkább életkor, szociális háttér és egyéni ízlés kérdése, filmtörténeti korszakonként és földrajzi helyenként változik, de van egy-két dolog, amivel nem lehet mellélőni, ezek közé tartozik a jó sztori (forgatókönyv), a műfajnak megfelelő ritmus és dramaturgia (a feszült részek és a pihenők ízléses adagolása), a látványvilág, a karizmatikus színészek, az ízlésesen válogatott vagy megírt filmzene és a high concept-ötletek.

"Az utóbbi években a szuperhősfilmek és azok derivátumai hódítanak leginkább a filmvásznon, amivel egy ideig nem is volt semmi gondom, a Raimi-féle Pókembert vagy a legelső Iron Mant még én is tátott szájjal néztem, viszont egy idő után rettenetesen kezdtek hasonlítani egymásra ezek a filmek" - nyilatkozta.

Szerinte arra a kérdésre, hogy miért pont ezek iránt érdeklődnek a leginkább, többfajta magyarázat létezik, ám ezek közül a megfelelő marketing szerepét mindenképp ki kell emelni. A nagy amerikai stúdiók, főleg a monopólium-helyzetre törekvő Disney erőszakosan és sok pénz befektetésével dolgozik azon, hogy megváltoztassa, saját képére formálja, s ezáltal kiszámíthatóvá téve az ízlésünket.

Elméletben tényleg logikusnak tűnne, hogy csökkenjen a mozilátogatók száma, hiszen a filmszínházak digitalizálásával, a celluloid varázsának megszűnésével már tényleg szinte pixelre ugyanazt a tartalmat kapják otthon is – a tapasztalatai viszont pont az ellenkezőjét mutatják. Hogyha valaki úgy érzi, hogy neki már premiernapon, péntek délután ott kell lennie egy film bemutatóján, akkor ott lesz. 

"A filmfesztiválok vonzalma még nagyobb, hiszen ott viszont tényleg olyasmit kaphat az ember, aminek csekély az esélye, hogy felbukkanjon valamelyik streaming-szolgáltató műsorában. Persze, az agymunkát feltételező, kisebb költségvetésű, ezért kisebb marketing-büdzsével bíró filmek ezután is küszködni fognak a plázamozik kínálatában." 

A kulcsfontosságú, hogy a mozinak és a moziba járásnak meg kell mutatnia, hogy mi az, amit otthon nem kaphat meg az ember – nagyvászon, nagy hangerő, sok ember, közösségi élmény, az újdonság csillogása. 

Gebe Zoltán