Szabó T. Anna: Törésteszt
Magvető Könyvkiadó, 2017
Az irodalom ezerarcú és én mindegyik arcát szeretem. Viszont ki nem állhatom az általánosításokat. Úgyhogy inkább nem ködösítek. Tulajdonképpen Szabó T. Annával vagyok úgy, mint az irodalommal: szeretem minden arcát. Élvezem a munkáit: akár ír, akár költ, akár fordít.
A kolozsvári születésű írónő a magyar irodalmi élet egyik legkorszerűbb figurája. Sokszínű és sosem fél újat mutatni magából: előadásokat tart, beszélget, alakítja az irodalmi párbeszédet és reflektál az eseményekre. Jelen van a mindennapjaiban, benne él, együtt lélegzik az olvasóval. És nem csak átvitt értelemben. Véletlenül épp aznap sétált velem szemben a Múzeum körúton, amikor elkezdtem olvasni a legutóbbi kötetét, a Töréstesztet.
Versek és versfordítások vaskos listája volt már mögötte, amikor jelentkezett ezzel a novelláskötettel. Az olvasói azóta is azon gondolkodnak, vajon mi oka van egy „tulajdonképpeni” költőnek novellákat írni. Hívjatok nemtörődömnek, de őszintén szólva ez engem nem érdekel. Sokkal inkább maga a kötet. Negyvenkilenc körömhegynyi novella. Az író zsonglőrködik térrel, idővel, ugrál férfi és női narratíva, mágikus realizmus és történelmi családregény, sci-fi és fantasy között. Néha mégis erővel kellett rávennem magam, hogy belefogjak egy újabb gondolatkísérletbe és tovább olvassak. Azt írom, „gondolatkísérlet”, de hát mi más is lehetne? Kicsit több, mint négy tucat novella egyetlen kötetben mi más, mint a sziporkázó írói elme bűvésztrükkjei? És mint egy cirkuszi műsor, ez a kötet is kiragadott a saját valóságomból, és engedte, hogy egy pár órára Szabó T. Anna képzeletének ösvényein kalandozzak.
Nem éreztem minden novella végén katarzist. Cserébe számtalanszor elámultam, mint amikor felvillantja a bűvész az ötödik ászt a pakliból. Néha meghökkentett, néha elvarázsolt, de a legtöbb novella épp csak addig tartott bennem, amíg olvastam. Miután vége lett, egy-két kivételtől eltekintve, a történetek nem dolgoztak bennem tovább. Ezt igazán sajnálom. Meglehet, ez a közös utazás többnyire csak pár villamosmegállóra szólt, de egy jegy árát mindenképp megérte.
Polonkai Éva
0 Megjegyzések