Mondanom sem kell, nem kis fába vágtuk a fejszénket, amikor a Perspi a Vibe sajtópartnere lett. Á, nem azért, mert fél óra alatt nem tudnánk átdarálni egyetemista fejjel, szakszerűen 1-2 közleményt, hanem mert ehelyett saját anyagokkal akartunk előrukkolni, a tudósítástól interjúig (15+ cikk), a hangulatképektől videókig mindennel. Mindennel IS (50+ kép és két videós interjú, ráadásul jön majd az aftermovie is)! Utólag csak annak örülök, hogy végül offline Vibe-napilapot nem kellett csinálnunk, mert akkor a 7 perspis azt hiszem, nem sokat aludt volna. Így azért koncerteztünk és még a Weekendre is eljutottak tőlünk páran.
Már hetekkel ezelőtt tudtuk, hogy a július eleje elég húzós lesz számunkra. Nemcsak hogy egymás hegyén-hátán vannak a programok és a fesztiválok, de egyet közülük még intenzíven be is vállaltunk, hogy ott leszünk, írunk róla. A frissen megválasztott főszerkesztőségnek a Vibe az első nagy megmérettetése volt. Alapból nem könnyű offline lapot előállítani és koordinálni a tevékenységeket, ugyanez elmondható a kevesebb macerával járó online sajtóról is. Eddig viszont ezekre 1-2 hónap állt a rendelkezésünkre, most pedig csupán egy-egy nap. Tehát gyakorlatilag átéltük az online szerkesztők mindennapjait a Vibe-on.
Eredetileg tervben volt még valamilyen Perspektíva-napilap is a Vibe tevékenységeiről: esti interjúk az előadókkal, fesztiválozókkal, aranyköpésekkel és sok-sok képpel; már sínen volt a dolog, tervből 100-asak voltunk. Viszont ezt végül passzolnunk kellett, a Double Rise (jún. 29. – júl. 2.) előtt kevéssel szóltak a szervezők, hogy mégse legyen. Őszintén nem sírtuk véresre a szemünk miatta, mert már ekkor világos volt számunkra, hogy nagy falat lesz a Vibe, még akkor is, ha csak online toljuk végig. Amúgy is, pár dolgot leszámítva a terveket átvittük online felületre és senki sem érezte úgy, hogy potyára brainstormingolt vagy egy percig is unatkozna.
Nulladik napon már álltak a sátraink, viszont a kisebb-nagyobb esőzések már akkor szöget ütöttek a fejünkbe, hogy vajon ez így is marad? Két kolléganőnk számára meglepő volt, hogy bár a sátor áll, mint a cövek, a matracaik mégsem úszták meg, és víziággyá változva azért nem túl impozánsak. A matracszigetekről aztán mentették, ami menthető és szerencséjükre a korrektorunknál akadt száraz szálláshely számukra.
A fesztivál első napján még azt játszottuk, hogy a betanult a mondókát minden egyes ki-be menetelünknél ismételgettük: „Perspektívás vagyok. Nem, nem fesztiválozó. Tudom, még nincs nyakbaakasztósom, ahogyan senkinek sincs. A sátram már fel van húzva és épp csak kiveszek belőle valamit…”, ugyanis még nem igazán engedtek be a szervezőkön kívül mást a fesztivál területére. Mi meg az esőzések miatt a gokartpálya társalgóját (Vibe Garázs) gyorsan stip-stoppoltuk. Ott tartották a megnyitót is, szóval helyben voltunk. Később áttelepedtünk a kommunikációs sátorba, véget ért a harc a konnektorokért és azontúl a Perspi-stickeres asztalkánkra érkeztek be az átnézendő tudósítások, szerkesztendő képek és videók.
Hihetetlen érzés volt látni, hogy ugyanúgy állt össze a Perspektíva is, mint a nagyok publikációi. Volt, hogy futottunk 1-1 előadást elkapni, mert épp más helyszínen volt, mint mi. Minden reggel gyűléseztünk, interjút csináltunk a Margaret Island énekesnőjével, Beck Zolival és az Intim Torna Illegállal (ezért külön köszönet a Vibe sajtófőnökének, Gödri Csillának, ugyanis ő beszélt a nevünkben a menedzserekkel), és közben ez a kis csapat baromi jól szórakozott.
Mondjuk voltak, akiket mindig le kellett állítanom, hogy este 10 órakor már ne képeket szerkesszenek és videót vágjanak, vagy az este megírt cikket akarják finomítani. Azt másnap is megtehetik, szórakozzanak is, hiszen fesztiválon vagyunk. Mert erről is szólt számunkra a Vibe, hogy összerázódjunk, kipróbáljuk magunkat élesben, aztán este szétessünk és reggelre újra összeszedjük magunkat, amint találtunk egy fogmosásra, mosdásra (a tusolást óvatosan merem említeni, csak zárójelben) alkalmas helyet, ahol a reggeli zombiapokalipszis még alig ütötte fel a fejét.
Tőkés Hunor társfőszerkesztő
0 Megjegyzések