„A TDK az a hely, ahol tanár és diák egymásra talál” – hangzott el dr. Szabó Árpád Töhötöm kijelentése csütörtök este az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia megnyitóján. Kerek évfordulóját ünnepeltük az eseménynek, ugyanis 20 éve ismétlődnek a magyar egyetemisták kutatásainak sorozatai. Az ünneplés szebbé tétele érdekében a Gaudeamus című dal csengett a teremben a Visszhang kórus előadásában, melyet az összegyűltek állva és átszellemülten hallgattak végig.
A megnyitó egyébként is magas színvonalát emelte a négy személyes hangvételű beszéd, amelyet dr. Soós Anna rektorhelyettes, dr. Szabó Árpád Töhötöm, Lőrincz István és Kisgyörgy Réka osztott meg. Elmondásuk szerint az ETDK-n való részvétel minden egyetemistának szívügye kell legyen, hiszen a kutatások telítettsége, a kíváncsiság szűnni nem akarása és az új létrehozásáért való küzdelem az igazi fegyvere egy Kolozsváron tanuló diáknak. Ez az, ami egyetemistává tesz egy tanulót, megmutatva, hogy az élet tudományos jellegű tevékenységek által is lehet felettébb szórakoztató. Ezt a tényt kellőképpen bizonyította a dolgozatok száma, amely 318-ra szökkent ebben az évben, 40 kategóriába sorolva.
A megnyitó fő része dr. Balázs Mihály előadása volt, amely megkoronázta az eseményt, és gondolatokat tisztázatlanul hagyva, kérdéseket felhalmozva méltóképpen vezetett be a kutatások világába, amelyeknek lényege a sok fejtörésben és az azokra adott feleletekben, megfejtésekben rejlik. A kutatói hangulatot egy fiktív, vallási jellegű szöveg elemzésével teremtette meg, s a hallgatás során olykor pattanásig feszültek a figyelmek és a kavargó gondolatok. Ezzel a feszültséggel léptünk be az ETDK négy napig tartó fergeteges hangulatába és lettünk részesei egy elbírálói, kritikai csoportnak mi magunk is a zsűritagok mellett.
A napokig tartó dolgozatbemutatások és a kutatások feltárása vasárnap este tetőfokára hágott, ugyanis tanúi lehettünk a díjátadónak, a temérdek mosolynak, meglepődésnek és csalódásnak is. Az önkéntes szervezők kitettek magukért, az ETDK gördülékenyen haladt előre, magas színvonalon folyt a kutatói csoportok és a zsűritagok munkája.
Keretes szerkezetet kapott e nagyszabású esemény: a csütörtökön felszólalók ugyanis vasárnap este is megosztották gondolataikat az érdeklődőkkel. Dr. Soós Anna véleménye szerint a négy nap folyamán az Y generáció egyöntetűen bebizonyította a Z generációnak, hogy méltó utódja. Lőrincz István meggyőződését tárta elénk, miszerint az ETDK az egyetemista élet legkiemelkedőbb eseménye már húsz éve. Az összegyűltek bólogatása nyomatékosította e kijelentést, így biztosan állíthatom, hogy manapság is rendkívül magas igény van a tudományos rendezvényekre. Kisgyörgy Réka stratégiai koordinátorként elmondta, hogy az ETDK hatékony híd a román-magyar kapcsolatok elősegítésére, dr. Szabó Árpád Töhötöm pedig vigasztalásként és biztatásként is egyben egy jól ismert idézetet hozott a hallgatóságnak, amely által közölte, hogy ha nem sikerült elég jól a fotónk, az akkor csak egyet jelenthet: nem mentünk elég közel a témához. Ezzel sarkallta a fiatal kutatókat a jövőbeli munkára.
A díjazás előtti hangulatot fokozta a marosvásárhelyi Navarra dance tánccsoport fellépése, amelynek tagjai egy teljes mértékben modern és elgondolkodtató darabbal lopták közel magukat a kíváncsiskodókhoz. Fellépésük után, mint amikor megáll az idő, mély hallgatás és feszült figyelem lett úrrá az Auditorium Maximum termében. A díjazás pedig öröm- és bánatkönnyeket csalt a fiatal kutatók szemébe.
Megfigyelőként biztosan állíthatom, hogy az ETDK-n megvalósult mindaz, amit a konferencia kezdetén halhattunk. Valóban egymásra talált tanár és diák, hiszen a csütörtökön még izgatottan fel-alá sétáló egyetemisták vasárnap már büszkén és nyugodt tekintetekkel ültek vezetőtanáraik oldalán. Érzékelhető volt az összhang, szemmel láthatóvá vált az együtt dolgozás eredménye. Emellett a bemutatott dolgozatok által a diákok más tanárok érdeklődését is felkeltették, valamint sokan lopták be magukat egy-egy frappáns észrevétellel a szigorúnak vélt pedagógusi szívekbe.
„Serkenj fel, kegyes nép!” – szólított fel a kórus csütörtök este mindannyiunkat. Ma én mondom ezt nektek, kedves egyetemista társaim: serkenjetek fel, hisz az ETDK jövőre is várja a jobbnál jobb elképzeléseiteket. És tudjátok-e miért? Mert szüksége van társadalmunknak a bátor diákok ízes, szórakoztató és rendkívül egyedi kutatásaira!
Bereczki Szilvia
0 Megjegyzések