Hol vagytok, márciusi ifjak?


Délig alszunk, nyújtózkodunk, lógunk az interneten, ha már a délelőtti órát sajnos elaludtuk, akkor bemegyünk a délutánira (jó esetben), bulizunk, későn-korán hazamegyünk, délig alszunk, nyújtózkodunk… Fiatalok vagyunk, és úgy gondoljuk, hogy mi a felnőttes dolgok alól egyelőre teljes mértékben fel vagyunk mentve. Azon kívül, hogy megtanuljuk az automatánál kifizetni a számlát és leolvasni a lépcsőházban a gázórát, komolyabb dolgokkal nem nagyon vagyunk hajlandóak foglalkozni. Tisztelet a kivételnek, hisz az mindig van. A politika szótól a legtöbben egyenesen menekülnénk, ha lenne hová. Elődeink pedig ettől a hozzáállástól (hozzá-nem-állástól) menekülnének, ha tehetnék. Hiszen ha visszatekintünk a nagy forradalmainkra, bizony fiatal diákok lelkes seregei álltak majd’ mindegyik mögött, akik valamit nem tűrtek tovább, akik valami szebbet, jobbat akartak létrehozni. Jókai Mór, Petőfi Sándor, Vasvári Pál vagy épp Vajda János csak néhány azok közül, akik ’48-ban huszonéves fiatalokként álltak ki a forradalom eszméi mellett. Többségük talán fel sem mérte, hogy mekkora súlya van annak, amit tesznek, és nem is gondoltak arra, hogy a nevük majd egybefonódik a forradaloméval. Csak annyit tudtak biztosan, hogy cselekedni kell, és aki nem cselekszik, az gyáva.

Sok dolgot tanulhatnánk mi, mai fiatalok a márciusi ifjaktól. No persze nem kell forradalmat kirobbantani Kolozsváron, de vajon egyáltalán képesek lennénk rá: a lány a gyógypedáról, a fiú, aki egyetem mellett egy kávézóban dolgozik, vagy a srác, aki a honvágy miatt minden hétvégén hazautazik? Meg tudnánk mozgatni akár egy kisebb tömeget? Cselekvésre tudnánk késztetni a korosztályunkat? A politikai helyzet nehéz problémáira nem megoldás, ha homokba dugjuk a fejünket. Még akkor sem, ha fiatalok vagyunk, és úgy gondoljuk, ráér még ezekkel foglalkozni. Soha nem korai elkezdeni nyitott szemmel járni és figyelni a minket körülvevő világra. Még akkor sem, ha ezért nem jár jutalom, vagy szemináriumi pluszpont. Sosem lehet tudni, mikor lesz szükség újra a márciusi ifjakra.

Csiki Zsuzsi

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések

Comments