#ismerdmegaperspit - Oláh Nóra, úton saját ritmusban

Amikor a bemutatkozásról van szó, az embereknek nagy általánosságban mindig készenlétben van egy zsebből kihúzott sablonválasz. Bár az interjúval mi ennél mélyebb tartalmat kívánunk feltárni, mégis egy kedvkeltő bemelegítő lenne hallani a te verziódat is. Így kérlek, mutatkozz be nekünk a lehető „legnórásabban”!:)

Nem hinném, hogy nagyban különböznék a megszokott bemutatkozóval rendelkezőktől. Szóval Oláh Nóra vagyok, most már mondhatom, hogy harmadéves bölcsész hallgató. Nemrég lettem a Perspi csapat tagja, így kíváncsian várom, hogy mit tartogat számomra. A kevésbé elfoglalt időszakomban aktívabb tudtam lenni a csapatban, mostanság azonban az egyetemi teendők kötelességszerűen előnyt élveztek. Viszont várom, hogy újra visszalendüljek ebbe a közösségbe, hogy alkothassak, illetve aktívan segíthessem a szerkesztőség teendőit. Szeretem a társaságot, közvetlen és nyitott vagyok, szeretek olvasni, fejlődni, adni, tapasztalni, segíteni. Ez minden, amit elöljáróban tudni lehet rólam.


Mik azok a (nem feltétlen csak szabadidős) tevékenységek, amiket szívesen végzel? Esetleg van valami „új”, ami mostanában kezdett el foglalkoztatni?

Szabadidős tevékenységeim egyre ritkábban vannak, a szabadidőm hiányának köszönhetően. Ha mégis akad, akkor legtöbb időt a barátaimmal töltöm. Ezen kívül a konyhában tevékenykedem, énekelek, eseményre megyek, pihenek, filmezek, és megtörténik, hogy haszontalanul töltöm. Ami pedig mostanság foglalkoztat, hogy keressek egy népdalkört, ahová csatlakozhatnék.

Immár két tanéve a bölcsész egyetemisták táborát erősíted. Mik azok a változások, amiket eddig tapasztaltál magadon ebben az életszakaszban?

Változásokban bővelkedő időszakot tudhatok magam mögött. A legtöbb változást az új környezethez való alkalmazkodás során tapasztaltam. Az egyetemi rendszer, a nagyvárosi élet, az új baráti kapcsolatok. Ezek mind valamilyen jellegű újítást hoztak az életembe. Mostanra megszépülni látszanak a kezdeti nehézségek is ezen a téren.

Szerinted a „kicsi Nóra” hogyan látná a felnőttebb éned? Te hogyan látod most „őt”?

Érdekes kérdés…valószínű a „kicsi Nóra” hitetlenül konstatálná a jelenlegi helyzetet, és meglepődne, hogy mennyi mindent megvalósított, az energikusságért cserében. Az utóbbi miatt csalódott lenne. A mostani énem pedig jó érzéssel tekint vissza a múltba, már csak azért is, mert így látványosabb a fejlődés, változás.

A kezdetekben mi motivált arra, hogy jelentkezz a Perspektívába? Hogy érzed, ez változott valamiképp a jelenre vonatkozóan?

Kezdetben egy új társasághoz való tartozás motivált, és hogy együtt valami újat, kreatívat hozhassunk létre. A csoporttársam hívta fel rá a figyelmem, ő is egy „mankó” volt a jelentkezésemkor. A lelkesedése már akkor tetszett, mostanra már illik főszerkesztőként hivatkoznom rá, menő, nem?! Így értelemszerűen a motiváltságom sem csökkent, csupán a teendők függvényében labilis az aktivitásom.

Milyen eddigi írásod jelent maradandó emléket számodra? Mesélnél erről egy keveset?

Mivel már korábban említettem, hogy viszonylag új vagyok a csapatban, így csekély a választék az írásaim között. Talán a Hervay Klubról írt beszámolómat sorolnám a kedvencekhez.

Mit vársz el az elkövetkezendő időszaktól?

Az elkövetkezendő időszaktól nagyon sok türelmet, sikerélményt, kellemes meglepetéseket várok. Na meg regenerálódást.

Mit üzennél a Perspektíva olvasóinak?

Azt üzenem, hogy olvassatok minél többet, hogy ne maradjatok le az egyetemi élet „finomságairól”. Akit pedig kifejezetten érdekel az írás, szeretne egy közösséghez tartozni, vagy csak simán ki akarja próbálni ezt a „szerkesztősdit”, várjuk örömmel!

Jude Julia

 

 

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések

Comments