Valahogy így tudom elképzelni azt, amikor majd közösen a Mennyek országában fogjuk dicsérni Istent - 23. Várom az Urat fesztivál

December 14-én immáron 23. alkalommal szervezték meg a Várom az Urat adventi keresztyén zenefesztivált az Auditorium Maximumban. A fesztivál széles kínálattal várta az érdeklődőket, mint például az előtérben szervezett vásár, ahol különböző kézműves termékeket vásárolhattunk, de az egészen kicsik sem unatkozhattak, ugyanis számukra gyereksarok volt előkészítve különböző érdekes tevékenységekkel.



„Maranatha – Az úr közel” hangzott el Lukács Olgától, a BBTE Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar dékánasszonyától, aki köszöntőjével nyitotta meg az estet. Őt követte Gede Csongor ifjúsági előadó, aki elmondta, hogy bizony 23 év alatt sok minden változott leszámítva az örömöt, amelyet az Úr táplál, mert Ő a főszervező.

Az est első fellépője a PS:Alter volt, akik közismert versek megzenésítésével dicsérték az Urat: olyan műveket hallhatunk elénekelve, mint például Pilinszky János – Kegyelem, Tóth Árpád – Gyerekszem vagy Reményik Sándor – Csendes csodák című verse.

Az est folytatásában Pap Ákos erdélyi IKE elnök áhítatára csendesedtünk el, „(…) Isten világosság és nincs benne semmi sötétség” (1 János 1, 5) szólt az ige. Gondolatait pedig úgy zárta, hogy aki mozog az él, aki él az mozog és csak az élő ember ismerheti az Istent, mert „Isten a világosság. Járjunk őbenne!”



A Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar kórusa, a Musichorum is fellépett, amelyre mind a klasszikus, mind a modern hangzásvilág jellemző volt, és így tették szebbé az alkalmat. A következő fellépő a Mésa zenekar volt, akik jól ismert dalokkal tették meghittebbé az estét, mint például a Csillagfényes éjszakán, vagy az Ó jöjjetek. Velük egy interjú is készült, amit alább olvashattok.

Az estet az Első Lépés zárta, akik úgy hivatkoztak magukra, hogy szeretnének ők lenni az első lépés Isten felé. A debreceni együttes hat éve dicsőíti az Urat, a Csillagpont fellépői voltak több alkalommal. Sikerült megtapasztalnunk, hogy az adventi időszakban, a várakozás időszakában nem csak úgy várakozunk, hanem bizalommal, mert tudjuk, hogy van kire várni. A hétköznapok is bizonyságtétellé válnak, amikor Isten belép az életünkbe.

Végezetül közösen énekeltük a fesztivál himnuszát, a 130. Zsoltár alapján Várom az Urat a Mésa kíséretében, és talán ez volt a leginkább felemelő érzés, amikor a sok fiatal egyként énekelte a dalt, és dicsőítette Istent.

Mint ígértük, a Mésa zenekar megtisztelt minket egy interjúval is. Hatalmas élmény volt mind együtt, egy szívvel és egy szájjal énekelni az Úrnak. Valahogy így tudom elképzelni azt, amikor majd közösen a Mennyek országában fogjuk dicsérni Istent. A dicsőítés után még a hó is hullani kezdett, amely emlékeztetője lehet annak, hogy Krisztus szent vére olyan fehérre mosott minket, mint a hó. Interjúnkban arról kérdeztük a Mésát, hogy kik ők, mik a terveik, és a koncertjeikről is meséltek.



Kikből áll a Mésa? Hogyan alakult? Mit mondd el a nevetek?

Éppen idén van tíz éve, hogy megszületett a párosunk. Valójában a zenei és magánéleti párosunk egyszerre fogant: amióta egy párt alkotunk azóta együtt is zenélünk. Sokáig jelentünk meg úgy, mint Domschy Mercédesz és Péntek Attila de mivel ez kicsit idegen volt számunkra is, ahogy a közösségeinkben elkezdtünk Merci és Atti lenni, úgy a zenében is elkezdtük ezt a nevet használni. Aztán egy kétéves kényszerszünet után, amikor idén újrakezdtük a zenélést, úgy döntöttünk, hogy végre nevet adunk a párosunknak, formát ennek a duónak. Sok fejtörés, gondolkodás után született meg a MÉSA név, néha a legjobb megoldások mindvégig előttünk vannak, csak szeretünk a távolban kutatni utánuk. Merci ÉS Atti, így lett a MÉSA, maradtunk önmagunk, de új névvel. Házasok vagyunk, zenészek vagyunk, és a családjainkkal, barátainkkal, támogatóinkkal együtt vagyunk MÉSA.

Hol szoktatok koncertezni? Hogyan épül fel egy koncertetek?

Elég változatos a koncerthelyszíneink sora, fesztiválok, ifinapok, gyülekezetek, kollégiumok, kulturális események, de lelkésztovábbképzőn is megfordultunk már. Ez a meghívóinktól függ, mi igyekszünk minden felkérésnek eleget tenni, mindenhova eljutni. A koncertjeink elég tömörek. Ez azt jelenti, hogy az egyéni szóló részeket nem feltétlenül részesítjük előnyben, a beszédet is próbáljuk az elejére és a végére szűkíteni. Szeretünk minél több zenei anyagot beépíteni, ezért minden koncertanyagunk sok dalból épül. Próbálunk mindig figyelni arra, hogy igényesen felépített, ívvel ellátott koncertek legyenek, ahol a hallgatók velünk együtt járják be ezt az utat. Arra is figyelünk, hogy még az előadás jellegű koncertjeinken is lehetőséget teremtsünk az együtt éneklésre. Nagyon szeretjük amikor egy-egy ilyen alkalom alatt, egy hanggá olvadunk a hallgatókkal és ezáltal, egy szívvel éneklünk.

Milyen dalokat szoktatok játszani?

A repertoárunk is elég változatos. Van saját versmegzenésítésünk, szeretjük a népi eredetű keresztény énekeket, az ifjúsági műfajból is játszunk, de a református énekeskönyvi énekek kiemelten fontos helyet foglalnak el a koncertanyagainkban. Általában a felkérésnek vagy meghívásnak megfelelően válogatjuk a dalokat, de amint az a felsorolásból is kiderült, a dalaink mind a kereszténységhez, Istenhez köthetőek. Egy sajátosság mégis összeköt minden általunk játszott dalt, mégpedig az, hogy a saját stílusunkra szabjuk őket.

Mi a célotok a koncerteken?

Több kiemelt célunk is van, amit a koncertjeinken keresztül, de méginkább a zenénken keresztül próbálunk közvetíteni. Elsősorban arra törekszünk, hogy zenészként olyan minőséget nyújtsunk, ami azoknak a hallgatóknak is élvezhető, megérintő, akiket a dalok témája még nem szólított meg. Nagyon jó amikor ezt megerősítő visszajelzéseket is kapunk. Az is fontos cél, hogy megmutassuk milyen egyedülálló értékeink vannak, ezért a református énekeskönyvi énekeket valamiféle értékmentő misszió jelleggel próbáljuk újrakeretezni, úgy, hogy az érzések és a szöveg is teljesen másképpen szabaduljon fel. Nagyon szeretjük ezeket az énekeket, ezért megpróbáljuk más feldolgozásban közelebb juttatni mindenkihez, de sohasem a liturgiai éneklés felcserélésére vágytunk. Egyértelműen az a cél, hogy a zenénken keresztül valaki nálunk sokkal nagyobbról tanúskodjunk, arról, amit mi már megtapasztaltunk, hogy egy élő, szabad, korlátozhatatlan és kiismerhetetlen Istenünk van. Egy olyan Isten, aki sohasem merev, mindig nyitott, akinek mi sohasem szabhatunk korlátot. A MÉSA ezekre bizonyság.

Mik a jövőbeli terveitek a Mésával?

Sok tervünk van. Hosszú idő után újra merünk őszinte szívvel álmodni. Karácsony táján megjelenik az első lemezünk, amelyen tizenhat református ének feldolgozása lesz hallható. Nagyon nagy mérföldkő ez nekünk és izgatottan várjuk, hogy elengedjük a kezét ennek a projektnek, hadd éljen saját életet. De szeretnénk saját zenét írni, azt érezzük, hogy most már megtaláltuk a saját nyelvünket, hangunkat. Az elmúlt néhány hónap hihetetlenül mozgalmas, gazdag volt számunkra. Nemsokára viszont egy másik régóta dédelgetett álmunk is megvalósulhat, az év elején ugyanis elvonulunk három hónapra egy lelkigyakorlatra, keresni, alkotni, csendben lenni, egymással, az Isten közelségében. Ami viszont a legfontosabb cél, keresni, kutatni, és mindent tovább adni, amit mi is megtapasztalunk, zenélni tovább amennyit csak tudunk!

Felejthetetlen élmény őket hallgatni, elmerülni az általuk játszott dalok mondanivalóiban és a dalok által abban az Istenben, akire ők egész szolgálatukkal mutatnak. Az érdeklődők megtalálják őket Facebookon, Youtube-on.


Képek: Várom az Urat Facebook oldal

Moravszki Orsolya, Gálfi Tihamér

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések

Comments