A bandák általában sok helyről merítik az
inspirációt a dalaik, lemezeik megalkotásához, de a tagok mindig meg kell
egyezzenek egy keretben, amiben a lemezeiket írják, és amiben kialakítják az
együttes és zenéjük arculatát. De az évek során óhatatlanul felhalmozódnak
olyan ötletek, érzések, gondolatok, amelyek nem férnek bele ebbe az arculatba,
és felmerül, hogy ezen a kereten kívül, szólóalbumként nagyon is ütősek
lehetnének. Tavaly ősszel Paksi Endre, az Ossian frontembere is ezt az utat választotta.
Ha egy olyan régóta zenélő együttes frontembere, mint az Ossiané szólólemezt ad ki, abban nincs semmi meglepő. Számtalan ilyen példával találkozhattunk az elmúlt évtizedek során. Tény, hogy kicsit sokat kellett rá várnunk, de azt kell mondanom, megérte.
A zenekar is sokat változott az idők
során, ez az új stílus felfedezhető a
szólólemezen is. Kicsit olyan, mintha egy Ossian albumot hallgatnánk, de
kiszínezve, feldobva olyan elemekkel, amelyek a banda alapképébe már nem férnének
bele. A legnagyobb hasonlóság a szövegekben érezhető, Endre itt nem tudja
letagadni önmagát, a pozitív, bíztató szövegvilág pontosan beleillik az Ossian
világába, ahogyan a gitárjáték is, amit Rubcsics Ricsi, a banda gitárosa
segített megalkotni és felvenni, aki a lemez több klipjében is szerepel.
Amivel több a Békesség sugárút a zenekar albumaihoz képest, az a
hangszerelés és egy-egy dal kötetlenebb, pörgősebb stílusa. A címadó szám, a Békesség
Sugárút is ilyen: a ritmusa kellemesen rockos, de helyenként feltűnik benne
a szintetizátor egy kis fúvóssal keverve, ami kellően megfűszerezi az Ossianos
alapot.
A lemezen több dalban is hangsúlyos szerepet kapnak a
szintetizátoron kívül a vonósok és a zongora is. Ilyen az Amit sosem mondtam
még, amelyben gyönyörű harmóniában vannak ezek a hangszerek. A hegedű és a
zongora játéka, a dob, az elektromos és a basszusgitár alapjával magaslatokba
emelik a hallgatót, és jól kiegészíti a szöveg mondanivalóját, ami magáról az
életről szól.
Ehhez hasonló a Csak egy Angyal című dal is, amelyben
a hegedű- és gitárszólóktól könnyen libabőrösek lehetünk. Ezt tetőzi a dal szövege
is, már-már könnyfakasztóan. Az Ossianos vonal a Napom-Holdam számban is
ott van, amelyben a banda Lassan ébredő című dalához hasonlóan Endre
énekét csak zongora kíséri. A lemez pörgősebb dalai közül kiemelném a Rock
'n' Roll Rádió és A Sziget I.-II. (Kizár minden Éden / Egy Sziget
vagyunk) dalokat. Utóbbi kettő tér el legjobban az Ossian stílusától,
ritmusa sokkal tagoltabb, nem annyira lágyan szárnyalós, mint általában a banda
számai.
Első szólólemezéhez képest jó hosszúra nyúlik a játékidő: 14 szám van a lemezen, amit véleményem szerint érdemes végighallgatni. Váltakoznak a lassabb és gyorsabb számok, de megtalálja azt az egyensúlyt, ami kellemessé teszi a hallgatást. Jól hozza azt a stílust, amit már Endrétől megszokhattunk, de érezhető benne az a kötetlenség, ami a szólólemez mivoltából fakad.
Az album meghallgatható a legtöbb streaming felületen, valamint akár fizikai hordozókon is megrendelhető.
Nyitókép forrása: Spotify
Simon Soma
0 Megjegyzések