A XIII. Kommunikációs Napokon, péntek délután sor került a Tabu témák
feszegetésére. Ezen belül meghallgathattuk Guld Ádám, a PTE-BTK Kommunikáció-
és Médiatudományi Tanszék adjunktusának előadását az OnlyFans veszélyeiről.
Guld Ádám gyakorlott kutató a kommunikáció és a média területén.
Előadásában azt a témát boncolgatta, hogy mennyire van párhuzamban a kultúra, a
gazdaság és a pornóinfluencerkedés, emellett az utóbbi jelenség veszélyeire is
kitért.
Az előadás első felében a gazdaság kialakulásáról, jellemzőiről esett szó,
a második felében pedig kitért a pornóinfluencerkedésre.
A figyelemgazdaság által az emberek figyelmét áruba bocsátjuk, ebben a
témakörben kutakodva felmerül az aranyhal effektus, azaz, hogy a médiahasználók
figyelemkoncentrációja egyre csökken. Akárcsak az aranyhalak, az átlagos média
felhasználók is csupán 9 másodpercig képesek figyelni egy adott dologra.
Háromféle figyelemtípusról beszélt: első a tartós figyelem, mely a mai médiafogyasztókra abszolút nem jellemző;
a szelektív
figyelem akkor jön létre, ha egy dologra koncentrálunk, de közben különböző
zavaró tényezőket kell kizárnunk; végül, de nem utolsó sorban szó esett a megosztott figyelemről, mely a mai
médiafelhasználókra leginkább jellemző, ezáltal napjainkban rendkívül nehéz az emberek
figyelmét különböző tartalmak által
megragadni és lekötni.
A klasszikus figyelemgazdaságban a fogyasztóra tekintenek erőforrásként, de
ez a fajta modell mára válságba került, azonban megjelent egy új paradigma, a
kreátor, vagy szenvedélygazdaság, amelyben a tartalomgyártót tekintjük
erőforrásnak, vagyis, olyan termékek és szolgáltatások jönnek létre, melyek a
tartalomgyártók igényeit próbálják kielégíteni és ezáltal akarják elérni a
vásárlókat. Ezzel párhuzamosan több új platform is megjelent: Twitch, Patreon,
Shopify, OnlyFans.
Rendkívül fontos megemlíteni, hogy az OnlyFans nem pornográf tartalmak közzétételére
jött létre, hanem olyan prémium tartalmak megosztására szolgált, ami a
felhasználók számára fizetős, viszont azért, hogy a felhasználók fizessenek a
tartalomért eléggé izgalmas, érdekes és látványos tartalmakat kellett gyártaniuk a tartalom
gyártóknak.
Különböző kérdéseket vet fel a jövőre nézve:
● Hogyan
folytatódhat a figyelemért folytatott harc a médiában?
● Van a még jogunk
a saját figyelmünkhöz?
● Meg kell-e
védenünk a figyelemhez való jogot?
● Van-e a
figyelemnek ára?
A figyelemgazdaság keretein belül az ingerküszöb folyamatos emelkedése
egyre extrémebb tartalmak megjelenését kényszeríti ki, ezáltal jönnek létre az
egyre inkább erotikus, vagy éppen pornográf jellegű tartalmak, melyeket a
tartalommegosztók azért tesznek közzé, hogy a felhasználók figyelmét minél
inkább lekössék. Az elmúlt években megfigyelhettük, hogy olyan influencerek is
elkezdtek erotikus tartalmakat gyártani, akik eddig teljes mértékben
hagyományos tartalmakat tettek közzé YouTubeon, vagy más platformokon.
Előadásának második felében Guld Ádám a pornográfia mediatizációjáról és
ennek újabb fajtáiról ejtett szót. A
pornográfia az emberiség kultúrtörténetével egyidős jelenség, azonban minden
korszakban máshogy jelenik meg.
A pornográf tartalmak fogyasztása is átalakult az évek során. A különböző
kutatásokból drasztikus adatokra derült fény: a fiatalok már 9-11 éves korban
találkoznak pornográf tartalmakkal és 13 éves kor fölött rendszeres
tartalomfogyasztóvá válnak. A társadalomkutatók szoros összefüggést látnak a
fiatalkori pornófogyasztás és prostitúcióval összefüggő magatartás között. 97
milliárd dolláros üzletről beszélünk a pornográfia kapcsán, vagyis egy nagyon
jól profitáló ágazatról van szó.
Különböző felmérésekből kiderült, hogy a COVID járvány pozitív hatással
volt a pornóiparra, mivel jelentősen megnövekedett a tartalomfogyasztók száma.
Emellett például az OnlyFans-en a tartalomfogyasztók mellett a tartalomgyártók
létszáma is megnövekedett.
A pornóinfluencerek Guld Ádám meghatározása által azok az online celebek,
akik erotikus és pornográf tartalmakat gyártanak és ezzel ragadják meg a
fogyasztók figyelmét. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy az OnlyFans tartalom
előállítóinak csupán 6-8%-a képes jelentős bevételhez jutni, a többségük
azonban ebből nem tud profitálni.
Ezzel a jelenséggel együtt megjelent a pornóinfluencer-marketing, mely
által ezek a személyek termékeket vagy szolgáltatásokat reklámoznak, azonban
nem csak szexuális jellegű termékeket. Ezáltal a legtöbb pornóinfluencer a
hagyományos közösségi médiában is jelen van, így ez nagy veszéllyel jár, főképp
a fiatalokra nézve.
Én rendkívül érdekesnek találtam Guld Ádám előadását, tabu témáról lévén
szó még inkább megragadták az információk a figyelmemet és úgy gondolom igenis
fontos foglalkoznunk ezzel a jelenséggel. Amennyiben a cikk felkeltette az érdeklődésedet
és szívesen végignéznéd Ádám előadását, vagy éppenséggel más tabutémák
feszegetése érdekel, itt
megtalálod a 13.Kommunikációs Napok előadásait.
Nyitókép forrása: Kommunikációs
Napok szervező csapata
Fekete Rita
0 Megjegyzések