Három használhatatlan Apple termék, amelyik megváltoztatta a világot

Miért nevezzük forradalminak azt az okostelefont, amelyiken még egy dalt sem lehetett végighallgatni? Az Apple merész húzásai nélkül közel sem lenne olyan a technológia világa, mint amilyennek ma ismerjük. Az első iPhone, iPad és MacBook Air története.

 

Napjainkban teljesen természetes, hogy az emberek okostelefonnal a kezükben rohangálnak fel-alá az utcákon, tableten fogyasztanak médiatartalmakat és laptopon végzik munkájukat. Amit korábban sci-fi filmekben láttunk, mára az lett a valóságunk (részben). A nagy változások sajnos sosem egy csettintésre történnek, rengeteg munka, számos kudarc és megtört életek “tarkítják” a siker felé vezető utat. Nem volt ez másképp a számítástechnika egyik úttörőjének esetében sem, az Apple több mint negyvenéves történetében egyaránt megtaláljuk a kemény munkát, az összeomlást és a sikert is. Mindezt azzal a három termékkel illusztrálhatjuk legjobban, amelyeknek első generációja szinte teljes mértékben használhatatlan volt, ám piacra dobásuk óriási innovációs hullámot váltott ki a konkurens tech cégek körében.

 

Zseni vagy őrült? - az Apple arca

Steve Jobs neve már-már egybecseng az innovációval. Az Apple társalapítójaként számtalan technológiai fejlesztést eszközöltek a számítógépek, okostelefonok, táblagépek és okosórák terén. A karizmatikus, olykor diktatórikus vezető popkulturális ikonná vált, köszönhetően remek prezentációs képességeinek, minimalista stílusának és botrányos nyilatkozatainak. Zseni vagy őrült? Sokan feltették már ezt a kérdést Jobsszal kapcsolatban, a valóság pedig valahol a kettő között lehet. Vezetői módszereit sok kritika érte, alkalmazottaival volt, hogy igazságtalanul bánt, viszont tökéletességre való törékvesének eredményét igazából mindannyian a kezünkben tartjuk egy-egy telefon formájában. 

 Steve Job és az első Iphone

Ugyan, kinek kell érintőképernyő? - az iPhone sztori

Az iPhone 2007-es megjelenését két éves munkafolyamat előzte meg. Mondhatni Steve Jobs frusztrációjának eredménye lett ez az okostelefon. Utálta a rögzített gombokkal ellátott téglákat, amelyekre csupán egy aprócska kijelző fért rá, nem beszélve a kényelmetlen felhasználói élményről. Ez a frusztráció ösztönözte Jobsszot arra, hogy csináljon valami jobbat. Az akkorra már széles körben elismert Mac számítógépek egyszerűségét szerette volna egy telefonba átültetni. Aztán jött 2007. június 29-e és az esemény, amelyet máig az egyik legmeghatározóbb termékbemutatóként tartanak számon. A média hónapokig visszhangzott Steve Jobs frappáns előadásától. Első körben az Apple telefonját leginkább a gombok hiánya miatt kritizálták, mondván: ugyan, kinek kell érintőképernyő? És ez érthető, hiszen akkoriban még gyerekcipőben járt az érintőképernyős technológia. Az Apple ilyen szempontból megelőzte a korát, és bízott benne, hogy érdemes fejleszteni ezt az ágazatot.

 

Az első iPhone kétségkívül megváltoztatta a telefonokról alkotott képet, de ezzel egyidőben tönkretette az Apple-t, mint vállalatot. Az iPhone nem volt készen. A teljesség igénye nélkül: a billentyűzet közel sem volt tökéletes, hiányzott a ‘copy and paste’ funkció, a kijelző üveg helyett műanyagból készült és egy dalt sem lehetett végighallgatni a rendszer összeomlása nélkül. Továbbá nem volt első kamerája, nem tudott videót készíteni és mindössze tizenhat applikáció működött rajta. Mai szemmel nézve ez nevetségesnek tűnik, pedig akkoriban tényleg itt állt a technológia. 

 

"Egy irattartó borítékban is elfér"

A világ legvékonyabb hordozható számítógépe - az első MacBook Air

Egy évvel az iPhone bemutatását követően, 2008-ban egy újabb termékcsaláddal rukkolt elő az Apple. A hordozható számítógépek piacát az olcsó, gyenge processzorral meghajtott, kis képernyővel és billentyűzettel felszerelt netbookok uralták. Sokkal népszerűbbek voltak a vastag és nehéz laptopoknál, beleértve a MacBookot is. Talán senkit sem lep meg, hogy Steve Jobsnak ez sem tetszett, a netbookokat csúnyának és gyengének tartotta. A cél tehát egy vékony, letisztult laptop megalkotása volt, ám ez szintén ismeretlen terep volt a technológia akkori állása szerint. Végül az Apple-nek sikerült meggyőznie az Intelt, hogy gyártson kisebb processzort, így a dizájnerek elkészíthették az első MacBook Airt, amit Jobs egy irattartó borítékból rántott elő a bemutatón. A cég szerint ez volt a világ legvékonyabb hordozható számítógépe. 

 

Más cégek is próbálkoztak hasonló dizájnnal.

A MacBook Air külalakja nagyon meggyőző volt, ám a vékony dizájn kompromisszumokkal járt. A csatlakozók (töltő, USB) elhelyezése egyáltalán nem volt praktikus, köszönhetően a lekerekített széleknek. A processzor gyorsan forrósodott, mivel nem volt hely nagyobb hűtőrendszernek. A tárhely nevetségesen kicsi volt, szintén a gép méretéből adódóan. Külsőre jövőszerű volt, de a teljesítményét tekintve borzasztóan gyengének számított. Mégis ez volt az első lépés a letisztult laptopok irányába.

 

A telefon és a laptop között - iPad, a harmadik kategória

Az Apple még az iPhone gondolata előtt elkezdett egy táblagépen dolgozni, ám a technológia még sok szempontból nem állt készen egy ilyen termékre. Végül 2010-ben mutatták be az első iPad-et. A bemutatón Jobs egy harmadik kategóriáról beszélt, ami az okostelefonok és a laptopok között helyezkedik el. Újra elővette a régi netbookos sérelmeit mondván, hogy egy olyan termékre lenne szükség, ami bizonyos szempontból jobb a telefonoknál és a laptopoknál is, aztán rávágta, hogy a netbookok minden szempontból rosszabbak. Az iPad valójában egy felnagyított iPhone lett, a nagyobb kijelzőn pedig könnyebbé vált a böngészés, újság- és könyvolvasás, videónézés.

 

"És úgy hívjuk, hogy Ipad!"

Ahogy az előző két terméknél, úgy az iPad első generációjánál is számos hiba felmerült. A tablet az iPhone operációs rendszerét használta, ami a kis kijelzőre volt optimalizálva, így az applikációk nem működtek rendesen. A videók akadoztak, belassult. A legnagyobb probléma az volt, hogy a fejlesztők nem kaptak elég időt arra, hogy az applikációkat átírják a nagy képernyőhöz igazodva. Limitált volt az eszköz felhasználása, mivel még egyetlen kiegészítőt sem gyártottak hozzá. Ma már társítható billentyűzet, egér, érintő ceruza, külső hangkártya stb., szóval az iPad kiteljesedni látszik, azaz hamarosan akár egy laptop funkcióit is képes lesz ellátni.

 

A fentiekben bemutatott eszközök kapcsán a “minden kezdet nehéz” közhellyel élhetünk, talán ezek a példák jól bizonyítják, hogy a fejlődéshez bátorságra van szükség. Az Apple lényegében kísérleti egérként használta vásárlóit, hogy a második generációs termékeket a visszajelzések alapján feljavítsák. Ezzel egyidőben elindítottak egy innovációs hullámot is, a tech cégek versengeni kezdtek, hogy minél jobb termékeket alkossanak, ebből pedig az emberek is profitáltak, hiszen felhasználóbarátabb és jobb termékekhez jutottak.

 

A koronavírus idején ráeszmélhetett a világ, hogy az okos eszközök nem csupán szórakozásra alkalmasak, hanem az oktatásban is hasznát tudjuk venni a technológia vívmányainak. Minden lezárás és korlátozás ellenére az emberek fenn tudták tartani kapcsolataikat, tudtak otthonról dolgozni, és ha virtuálisan is, de tudták tartani a lelket egymásban a nehéz időszak ellenére is. 

 

Bíró Hunor