Ismét
az édesszájú olvasóinknak kedvezünk, mert egy újabb, de annál jobban bevált
muffin receptet hoztunk el a #Perspikipróbálja rovatunkba, ahol magunkhoz híven
finomabbnál finomabb süteményeket - és nem csak - mutatunk be.
Ennyire spontán talán még egyszer sem pattant ki a
fejemből egy cikk megírása. Alapjáraton nem terveztem (még) megosztani ezt a
receptet, de amikor az egyik délután megkívántam valami
édességet, és lusta voltam elmenni az üzletbe, és éppenséggel pont minden
hozzávaló volt itthon egy muffinhoz, nekiálltam sütni. Amikor viszont
kipakoltam a hozzávalókat, mintha felkapcsolt volna egy lámpa a fejem fölött (szakmai
ártalomnak is merem hívni már), eszembe jutott, hogy nem lenne rossz ötlet írni
is róla. Amolyan kössem egybe a jót a hasznossal. Tehát, ha most már mindenki
tisztában van vele, hogy született meg a cikk, térhetünk rá arra, amiért
mindenki itt van, nemde?
Hozzávalók
●
15
dkg liszt (én többet tettem, hupszi)
●
fél
csomag sütőpor
● 15
dkg cukor (én itt is alakítottam kicsit és hozzá dobtam egy vaníliás cukrot is)
●
5
dkg kakaópor (nem akarok itt nagy séfnek tűnni, de ezt szemre tettem, mint a
nagymamák)
●
2
db tojás (ezt végre betartottam)
●
15
dkg vaj, avagy az egész, amit a hűtőben találtam
●
fél
tábla étcsoki, ami nálam tejcsoki volt
Annak ellenére, hogy nem tartottam be pontról pontra a
receptet (kb. egyáltalán) jól sült ki a dolog, szó szerint. A további recept is
hasonlóan egyszerű, a száraz hozzávalókat össze kell keverni, majd utána
hozzáadni a tojásokat és a megolvasztott vajat, amit szintén nem ír a recept,
de én így láttam jónak. Az étcsokit is megolvasztottam vízgőz fölött, amit
hozzáadtam a masszához, és elkevertem homogén állagúra. Ezután elővettem a
szilikon muffin formákat, amibe belekanalaztam a masszát. Próbáltam egyenletesen,
de nem mindegyiknél sikerült. Ez legyen a legnagyobb baj. A tetejére ráaprítottam
a megmaradt tejcsokit, hogy szebb legyen. Azt döntse el mindenki, ha szerinte
sikerült.
A következő, egyben utolsó lépés az, hogy betettem a
sütőbe ismeretlen hőfokon, ismeretlen ideig. Bocsi emiatt. De ha tippelnem
kellene, olyan 20 perc körül lehetett bent. Én és a családom tagjai meg voltunk
elégedve a végeredménnyel, hamar el is fogyott, szóval az ő nevükben is
beszélek, amikor bátorítalak, hogy próbáljátok ki.
Remélem mindenki kedvet kapott elkészíteni, amit
nyugodtan osszatok meg velünk. A következő receptig viszont van nekünk még jó
pár, szóval senki nem fog unatkozni. Süssetek és olvassatok Perspit (erős duó,
higgyetek nekem)!
Poka
Kriszta
0 Megjegyzések