Az őrület már jócskán tart. Felfűtöttség jellemezi az embereket. Az évi gürcölés most értelmet nyer, hisz van, mit költeni. Hirtelen nem egy, hanem három rúd szalámira is szüksége van a családoknak, és hát ha eddig nem is volt fontos a mozzarella, na most az is az lesz. Nagy boltok bevásárlókosarai roskadozva szlalomoznak, mint a dodzsemek a vidámparkban, csak azok legalább mókából. A kasszák dupla annyit pityegnek, a kasszáserzsik meg túlórában nyomják kötelességüket. Ünnepek előtt úgyis jól jön egy kis ráadás, ennyi előnye hadd legyen már ennek a nagy hajszának.
Mert hajsza ez. Nem?
Ki eszik azért többet, mert karácsony van?! Együnk, legyen része az ünneplésnek a dínomdánom is, aki teheti szlalomozzon két kosárral, sőt vonatozzon velük a májpástétomok közt ‒ csak ne engedjük, hogy ez ragadjon magával!
Gyönyör ám a degeszre zabáltság állapota, aláírom, de nyissunk teret szellemi táplálékok fogyasztása felé is, mert a fasírtot megemésztjük, de az emlékek és az érzések megmaradnak. A tökéletes karácsony létezik, csak jól el van rejtve: bennünk.
Erre úgyis mindenkinek saját magának kell rájönnie. Lehet így is, meg úgy is, egyéni döntés. De akkor is úgy jobb. Hogy hogy? Hát kérdezd meg magadtól!
Müller Erik
 a tányérban keressük!){kind=link}
0 Megjegyzések