Ha
követtek minket, tudhatjátok, hogy nemrég az elsőévesek válaszait kértük azzal kapcsolatos a
kérdésekre, hogy milyen kolozsvári egyetemistának lenni. Szép sorban érkeztek a
válaszok, most pedig eljött az idő, hogy ezt megmutassuk nektek. Lássuk, milyen
volt nekik a kincses városba érkezni!
A közösségi
médiában és a tagok által terjesztett kérdőívre sok helyről, sokszínű válaszok
érkeztek. Népes csoport töltötte ki az űrlapot a BBTE szociológia és
pszichológia karjairól, de földrajz, teológia, informatika szakosok, leendő
újságírók, közgazdászok is adtak egy-egy percet az életükből. Volt, aki az igen/nem
szavak titokzatos ködébe bújva válaszolt a kérdésekre, más jobban kifejtette
gondolatait.
Költözés, első élmények
Amikor megkérdeztük, kinek milyen élmény volt felköltözni, volt, aki azt mondta, nagyon élvezi az új környezetet, de olyan is akadt, aki még nehezen szokja a sok változást.
„Nagyon furcsa volt, de egyben nagyon jó. Végre kiszakadtam az otthoni nyugalomból. Jól esik egyedül gondoskodni magamról.” – mondta a legelső kitöltő.
Ezt a választ azonban rögtön egy ellentétes vélemény követte: „Eléggé nehezen éltem meg a költözést, mivel én nagyon szeretem az otthonom. Nehezemre esett otthagyni a szeretteimet.”
Őt a társai válaszaival tudjuk bíztatni:
„Szerencsére az új élmények és az egyetemi feladatok nem engedik, hogy sokat legyen honvágyam.” – mondta egyikük, míg más úgy fogalmazott, „Első héten minden furcsa volt, a lift hangja, az állandó zaj, hogy reggel nem kukorékol a kakas az udvarban. Mára már elfogadtuk egymást a várossal.”
Reméljük mindenki, aki nehezen viselte az egyetemi
élet első heteit, hasonlóan gondolja majd nemsokára.
Mennyire ismered a várost?
Tévedtél már el?
Lentebb
görgetve ez a kérdés várta a gólyákat. Itt egyesek magabiztosan támaszkodnak a
Google Mapsre, és azt vallják, máris megszokták az itteni tájékozódást, míg más
bevallotta, hogy „hát hogy a viharba ne tévedtem volna el? De minden
alkalommal megkerültem.”
Volt gólya, aki hosszú sztorizásba kezdett, és megosztotta azt is, pontosan hogyan tévedt el:
„Az első kolozsvári vasárnapomon történt, hogy a színe miatt összekevertem a Piarista templomot a Görög Katolikus templommal. Aztán hála térképnek sikerült eljutnom a Piarista templomba misére.”
Bulik, rendezvények
Első közösségi élményeik közül sokan kiemelték a közös iszogatásokat barátokkal, de a Gólyák Éjszakája és a különböző bulik is népszerű rendezvények voltak.
„Talán mintadiáknak tűnök, de az órák terén vannak a legjobb élményeim eddig. Bulizni nem voltam, hiszen a tudásra való szomjam erősebb, mint a sörre való.”
Írta valaki, akivel egyetérthetünk, vagy nem,
mindenesetre neki is ajánljuk, hogy néha kapcsolódjon ki, hiszen erre rengeteg
lehetősége lesz. A kevésbé konkrét válaszok közül sokan a jófej csoporttársakat
emelték ki, míg más csak annyit mondott, „számomra minden nap egy újabb
élmény.”
Persze itt sem csak pozitív válaszok voltak. Akadt válaszoló, akinek Kolozsvár a kevésbé szimpatikus lehetőségek között volt, és emiatt esett nehezére idejönni. Más így panaszkodott:
„Sok feladatot kapunk, nagyon mások az órák, mint amilyenek liciben voltak. Egyetlen bulira mentem el eddig, többre nem volt energiám, de nem voltam különösebben lenyűgözve.”
Mit vársz ettől az évtől?
Mit vársz Kolozsvártól?
A várakozások
listája legalább olyan színes, mint a tapasztalatoké. Van, aki szüntelen
bulizást, kalandokat, barátokat vár a kincses várostól, míg más a tanulást, a
fejlődést említette meg.
„Talán a legjobban arra vágyok, hogy felfedezzem és megismerjem saját magam a városon keresztül. Remélem megtalálom a szenvedélyem, azt, amitől igazán boldog vagyok” - fejtette ki valaki.
„Nagy vágyam volt a Diáknapozás, így hát remélem, hogy a következő diáknapokon én is aktív tagja lehetek egy csapatnak” – mondta más, majd hozzátette, „meg szeretném ismerni Kolozsvárt, hogy ne kelljen attól féljek, hogy eltévedek.”
Végül a személyes kedvencem:
„Azt várom el ,hogy befejezzék a Parcul Feroviarilor újítását.”
Bentlakás, albérlet, új
lakótársak
Az új helyre
költözés elengedhetetlen része, hogy állandó szállást találjunk magunknak.
Sokan a bentlakásokat választják Kolozsvárra költözve, míg mások albérletet
keresnek ismerősökkel, vagy ismeretlenekkel közösen, esetleg egyedül. Erre a
kérdésre volt a leginkább jellemző az egyetértés: mostanra mindenki megtalálta
a helyét, az új lakótársakkal megismerkedtek, és bizakodóan tekintenek a
jövőbe.
„Imádom a szobatársaimat és szerintem egy legjobb barátság is alakulóban van🥰🥰 „
„Nagyon jó szobatársaim vannak a bentlakásban, nem is tudom mit csinálnék nélkülük. Az egyetemen is, bár még mindig nem tudom az összes szaktársam nevét, de úgy érzem sorstársak vagyunk.” – mondták a kifejtősebb válaszadók.
A gólyák
véleményeit olvasva sok ismerős motívummal találkoztam. Az ismeretlentől való
félelem, a kíváncsiság, az eltévedés és az új barátságok mind olyan dolgok,
amiken a legtöbben átmegyünk, amikor a kincses városba érkezünk. Van, aki
könnyebben megszokja, van, aki nehezebben. Van, aki majdnem minden este valamelyik
szórakozóhelyen van, népes baráti társasággal, más inkább otthon ül, és tanul, vagy csak megnéz egy jó filmet.
Bármelyik táborba is tartoztok, kívánom nektek, kedves gólyák, hogy a lehető
legtöbb jó élményt szerezzétek, amíg itt vagytok.
A
válaszadóknak külön köszönjük a segítséget, és reméljük, találnak olyan tartalmat a
Perspi oldalán, ami kedvükre való, amivel feldobjuk a napjukat, és egy kicsit
viszonozzuk a ránk szánt időt.
Képek: KMDSZ Facebook - Barabási Örs, Jakab Lóri, Stuts Márk - Gólyák Éjszakája 2022
Kérdőív és ötlet: Kristály Eszter
Írta és szerkesztette: Mihálykó Tihamér
0 Megjegyzések