Hangulatos zenék, kellemes innovációk és hamisítatlan jó vibe-ok jellemezték az idei Vibe Fesztivált. Bár akadtak meglepik, az irány egyértelműen jó: a rendezvény idén is bebizonyította, hogy képes a folytonos megújulásra. Beszámoló a fesztivál forgatagából, ahol a karrierépítés és a fergeteges bulik tökéletesen megférnek egymás mellett.
Törött kézzel dobolni? Inna, Azahriah, Dzsúdló és Pogány
induló felrobbantották a nagyszínpadot
Egy fesztiválbeszámoló sem lenne teljes a fő fellépők
nélkül: az idei év két legnagyobb durranása kétségkívül Inna és Azahriah volt.
Mindketten eszméletlen bulit csaptak, és az első perctől az utolsóig maximumra
pörgették a közönséget. Ezenkívül, van még sok említésre méltó név, de a felsorolásuk
nagyon hosszú lenne.
Inna hozta a tőle elvárható világsztár színvonalat –
lélegzetelállító és profi show-t rakott össze. Azahriah pedig elhozta azt a
mélységet és dallamosságot, amiért annyian imádják a zenéjét. Különleges
pillanat volt, amikor a magyar előadó szóba hozta a múlt évet: tavaly sajnos
nem tudott eljönni a Vibe-ra, amit – mint a színpadról elmondta – nagyon
sajnált, de idén aztán rendesen bepótolta az elmaradást. Felejthetetlen
koncertet adott.
A fellépés legnagyobb hősének viszont egyértelműen Azahriah dobosa bizonyult. Olyan elképesztő energiával nyomta végig a bulit, hogy a végén a közönségből mindenkinek elállt a szava, amikor kiderült: konkrétan törött kézzel dobolta végig az este legdurvább ritmusait.
Aki kapja, marja: heringparti az elektromos buszokon
Az idei év egyik legnagyobb és leginkább várt újdonságát
a vadiúj elektromos buszjáratok jelentették, amelyek a fesztiválozók
szállításáért feleltek. Bár a kezdeményezés zseniális és rendkívül hiánypótló,
a kivitelezésbe csúsztak hibák: a járatok száma egyelőre kevésnek bizonyult a
tömeghez képest.
Ez a hiányosság azonban némileg megbocsátható, ha az
árakat nézzük: a 3 lejes jegyár, illetve a hétvégi ingyenesség miatt az első
napokban igazi „aki kapja, marja” hangulat uralkodott. Kezdetben kifejezetten
szórakoztató volt a heringparti-élmény, ahogy a tömeg bezúdult a buszba, és
egymáshoz nyomódva utaztunk, mint egy csorda – de utólag belegondolva, némi
aláfestő zene még sokat dobott volna a hangulaton. A légkondi és a tisztaság viszont
hatalmas pluszpont, így mindannyian reméljük, hogy jövőre egyszerűen több járat
indításával tökéletesítik a rendszert.
Tényleg hackelve vannak a zöldségek?
A Vibe idén is ötletes és gazdag nappali, valamint
éjszakai programkínálattal várt minket. A tematikus sátrakban nemcsak praktikus
ajándékokat, például esőköpenyt vagy stílusos, fenntartható anyagból készült
napszemüvegeket lehetett nyerni, hanem egyetemi szakbemutatókon és rendkívül
izgalmas kerekasztal-beszélgetéseken is részt vehettünk.
Mi egy finom, bár kissé túlárazott (21 lejes) jegeskávé
társaságában ültünk be Kovács András beszélgetésére, amely a „Zöldségek is
hackelve vannak?” címet viselte. Döbbenten hallgattam a szakértőt, aki
rávilágított, hogy sokszor konkrétan egészségesebb a Lidlben vásárolni, mint a
piacon. Míg a multinacionális áruházlánc szigorúan ellenőrzött, etikus
vegyszereket engedélyez csak, addig a piaci termékek vegyszerezettsége sokszor
teljesen ellenőrizetlen. A szakember emellett kiemelte, hogy a boltban is
érdemesebb a Nyugatról érkező termékeket preferálni.
A közönségből érkező, karrierorientációs kérdésre miszerint
megéri-e ma mezőgazdasággal foglalkozni, Kovács András egy örök érvényű
igazsággal válaszolt: „Orvosra és ételre mindig szükség lesz, úgyhogy
merjünk a mezőgazdaságba és az állattenyésztésbe belevágni!” A
karrierépítés a szórakozás mellett is hangsúlyos szerepet kapott: az
állásinterjú-tematikájú sátrak végtelenül ötletes megoldásnak bizonyultak a
cégek részéről. Idén például a Petry és a Visit Maros keresett újoncokat, nem
egyszer kifejezetten vicces próba-interjúk formájában. A barátom részt is vett
rajtuk, és azóta is nagy lelkesedéssel várja a folytatást.
Dani: „Nagyon érdekes és kifejezetten vicces volt, egyáltalán nem éreztem azt a feszélyezett, kötött hangulatot, ami egy átlagos állásinterjút jellemez. Kaptam például olyan kérdést is, hogy milyen munkát vállalnék egy zombi-apokalipszis esetén. Összességében nagyon élveztem az egészet!” – mesélte lelkesen a barátom.
25 lejes fix menü és a visszaválthatatlan repohár
A gasztronómiai felhozatal kellően széles volt, minden
este ki lehetett próbálni valami újdonságot. A kolbászos lángos azonnal a
kedvencünkké vált, de a Vibe Burger és a mostanában hódító dubai palacsinta sem
maradhatott le a gasztro-bakancslistáról.
Hatalmas gratuláció jár a szervezőknek az új szabályért,
miszerint minden standnál kötelezően biztosítani kellett egy-egy ételt fixen 25
lejért. Ez az árstoppolt újítás remekül vizsgázott: így mindenkinek volt a
fesztiválon elérhető, megfizethető opció, ezt a jövőben is mindenképp meg
kellene tartani.
Nem voltunk viszont ennyire elragadtatva a
repohár-rendszertől. A poharak dizájnja nem volt sem érdekes, sem különleges –
kicsit olyan érzésem volt, mintha szándékosan lett volna hétköznapi. A visszaváltási
folyamat pedig kifejezetten macerásra sikeredett. Bár a 9 lej helyetti 7 lejes
visszatérítés önmagában nem tragédia, az már igen, hogy a pultoknál nem, csupán
a kijelölt konténereknél lehetett leadni őket. A visszajáró összeget ráadásul a
karszalagra töltötték, amit aztán egy másik standnál kellett készpénzre
váltani. Emiatt az oda-vissza küldözgetés miatt végül le is késtük a buszunkat.
Javaslat a jövőre nézve: Jobb lenne szép, egyedi dizájnú
poharakat gyártani. Ha nem is hivatalos merch-ként, de legalább nézzen ki úgy,
hogy az ember szívesen hazavigye szuvenírnek – ezzel a résztvevők és az
önkéntesek is megspórolnák a felesleges sorban állást.
Jövőre ugyanitt!
Kisebb logisztikai bakik ide vagy oda, a mérleg egyértelműen pozitív. Az idei Vibe Fesztivál hozta a kötelezőt: feltöltött, inspirált és szórakoztatott. Részemről alig várom a következőt, a célom pedig nem is lehet más, mint hagyománnyá tenni, hogy minden évben kimenjek a Vibe-ra!
Fénykép: Szerző
Szabó Dia
0 Megjegyzések