Fél év szervezkedés, egy egész szombati nap, két fő téma, három-négy elismert
szakmabeli meglátása mind az öt panelbeszélgetés alkalmával … A felsorolást
végeláthatatlanul folytathatnák, de célunk nem a számolást tanulni, hanem a II.
KMDSZ Tanügyi Konferenciáról beszámolni. Az eseményt reggeltől estig a
színvonalas tartalmasság, az aktuális témaboncolgatás és a sokoldalú tudásszerzés
jellemezte.
December 14-én, szombaton a Kolozsvári Magyar Diákszövetség és a Mikó Imre
Szakkollégium megrendezte a II. KMDSZ Tanügyi Konferenciát. Az esemény két
olyan kulcsfogalom köré épült, amely lényegesen vonatkozik a szervezők célközönségére
és -közösségére: milyen a kisebbség helyzete a felsőoktatásban? A
kérdéskör megválaszolása korántsem az átrágott megközelítések egyikéhez
tartozott, hiszen az erdélyi magyar egyetemisták esetén kívül részletes
betekintést kaphattunk a Kárpát-medencei külhoni, sőt külföldi hallgatók helyzeteibe
is, egy meglehetősen különleges és közvetlen módon.
A napot a házigazda Olosz Edina rövid köszöntője indította. A
nyitóbeszédek sorát Mihályfalvi Katalin oktatási
főosztályvezető (RMDSZ) kezdte meg, aki biztatásként Einstein
példájával hívta fel a jelenlévők figyelmét a kíváncsiságra, tettvágyra és
közösségfejlődésre. Őt követte László Petra KMDSZ elnök,
aki a résztvevőket a közös értékteremtésre, az itt kínált lehetőségekkel való
élésre, valamint az aktív bevonódásra buzdította, hangsúlyozva, hogy az oktatás
nemcsak egyéni, hanem közösségi kincs és felelősség is. Harmadikként Szőke
Balázs KMDSZ felőli főszervező szólalt fel,
aki lelkesen kiemelte, itt megadatott az együtt gondolkodás alkalma, ahol
egyszerre kulturális, szakmai és közösségi témakörökben is tájékozódhatunk.
Az elkövetkezendőkben az esemény öt panelbeszélgetéséből adunk ízelítőt.
A konferencia két főszervezőjével, Szabó Kincsővel és Szőke
Balázzsal készített interjúnk pedig itt olvasható.
Az első panel Az erdélyi magyar felsőoktatás szerepe az
identitásmegőrzésben és a kulturális önazonosság erősítésében címet
viselte. A beszélgetésre négy olyan nívós meghívott érkezett, akiknek
mindennapi szívügyük a hazai magyar egyetemisták érdekéért és javáért való küzdés.
A beszélgetőpartnerek Dr. Szász Levente BBTE rektorhelyettes; Dr.
Tonk Márton Sapientia EMTE rektor; Dr. Kós Anna Marosvásárhelyi
Művészeti Egyetem rektorhelyettes és Dr. Nagy Előd-Ernő MOGYTTE
rektorhelyettes voltak. A diskurzust Lázár Balázs BBTE
diákszenátor moderálta, feltéve mérvadó, aktuális kérdéseket.
Balról jobbra: Lázár Balázs, Szász Levente, Kós Anna, Tonk Márton, Nagy Előd-Ernő - Fotó: KMDSZ
Mindamellett, hogy a felsőoktatási intézmények létrejöttének, feltörekvésének
és fejlődésének hátterébe egyenként betekintést nyerhettünk, a vendégek
őszintén kitértek a jövővel kapcsolatos aggodalmakra, veszélyekre, de reményekre
is. Bár különbségek az egyetemek helyzetei között mindig is voltak, vannak és
továbbra is lesznek, a céljuk egyre mutat: olyan színvonalas és minőségi
felsőoktatásban részesíteni a diákokat, amely kulturálisan önazonossá,
szakmailag pedig versenyképessé teszi őket. Ezzel céljuk nemcsak elérni az
itthon maradást, hanem megszerettetni, sőt vonzóvá tenni már a középiskolások szemeiben
is ezt a jövőképet.
A második panel nem csupán tematikailag, hanem földrajzilag is egy messzibb
utazást jelentett, amihez még a beszélt nyelv váltása is társult. A cím sokat
elárul: Nemzetközi perspektívák a kisebbségi felsőoktatásban ‒ beszélgetés
számi, finnországi svéd és dél-tiroli képviselőkkel.
Balról jobbra: Bokor Tünde, Niila-Juhán Valkeapää, Mikaela Wickman, Sergiu Constantin - Fotó: KMDSZ |
A távolról érkezett vendégek a következők voltak: Niila-Juhán
Valkeapää, a Saami Youth Council (Számi Ifjúsági Tanács)
képviselője, Mikaela Wickman, a Helsinki Egyetem Svéd Tagozatának
munkatársa, illetve Sergiu Constantin kisebbségkutató az Eurac
Research Kutatóintézettől, Dél-Tirolból. Bokor Tünde, a
Mikó Imre Szakkollégium Szakmai Tanácsának elnöke moderátorként mindvégig
biztatóan, a hallgatóság kíváncsiságát felkeltve kérdezett az érkezettektől. A
beszélgetés angolul zajlott, és tolmács fordításával párhuzamosan lehetett
követni az elmondottakat, igénylés szerint. Ezért a felkészültségért és
bonyodalommentes érthetőségért külön gratuláció a szervezőknek!
A számik (más néven lappok) Lappföld bennszülött lakói, a mai
Finnország, Norvégia, Svédország és Oroszország területein szétszórtan élő kisebbség.
Niila-Juhán beszámolójából megtudtuk, hogy nyelvük kihalóban van, így az élő
kultúrájuk is veszélyeztetett. Anyanyelvükön tanulni csupán általános iskolás
korukig van lehetőségük, ráadásul a továbbtanulásért nagyvárosba szükséges
menniük, így szakadva el a számi közegtől, hagyományoktól.
Mikaela bemutatója már egy sokkal kedvezőbb esetről tett tanúbizonyságot. A
finnországi svéd egyetemistákat számtalan módon segítik a Helsinki Egyetemen: érdekeik
egyenlően vannak képviseltetve, különböző önkéntes csoportokban gyakorolhatják
a nyelvtanulást, és számos szaknál esélyük van akár kétnyelvű diplomaszerzésre
is.
Sergiu Dél-Tirol múltjába és jelenlegi helyzetébe avatott be minket: az
észak-olasz autonóm régiónak két „nagyobb” létszámú kisebbsége van, 35% német,
akiknek központja Bolzano és 5% ladin, akik leginkább Lassa környékén
csoportosulnak. Érdekfeszítő és újszerű élményt kaphattunk az elsőkézből nyújtott
tapasztalatokból, amik egyszerre voltak egyéniek, de főleg közösségiek,
kulturálisak és nemzetnagyságúak.
A harmadik panelben visszakanyarodtunk a Kárpát-medencébe. A Többség-kisebbség
viszonya oktatási színtéren ‒ beszélgetés a Kárpát-medencei magyar felsőoktatás
kihívásairól című témába négy újabb szakmabeli vezetett el minket: az
anyaországból Dr. Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet
igazgatója és Dr. Szemesi Sándor, a Debreceni Egyetem docense és
a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatói tanácsadója; dr. Kiss Beáta,
a Selye János Egyetem oktatója Felvidékről, valamint Dr. Pallay Katalin,
a II. Rákóczi Ferenc Főiskola oktatója Kárpátaljáról. A moderátor Szabó Kincső, a Mikó
Imre Szakkollégium elnöke volt, aki célratörő kérdésekkel segítette elő a téma
alapos és követhető boncolgatását.
Balról jobbra: Szabó Kincső, Pallay Katalin, Kiss Beáta, Gyeney Laura, Szemesi Sándor - Fotó: KMDSZ |
Az őszinte, kendőzetlen ismertetés a külhoni felsőoktatási lehetőségekről
és jelenlegi helyzetekről ráébreszthette a résztvevőket, mennyivel nehezebb és
korlátozottabb a felvidéki, kárpátaljai magyaroknak az anyanyelvükön való továbbtanulás.
Az első panel meghívottjaihoz hasonlóan, a fentiekben bemutatott vendégek is
töretlenül küzdenek térnyerésükért, létjogosultságuk megtartásáért,
megszilárdításáért. Az anyaország támaszként, tettekben és anyagilag is
támogatja a határon túli felsőoktatási magyar intézményeket, nem engedve el
kezüket. Ezt bizonyítja azon létfelszámoló veszélyek sikeres elhárítása is, amelyekről
beszámoltak az érintettek.
A negyedik panelbeszélgetés már az első pillanatokban átvarázsolta a kissé
megfáradt hallgatóságot egy felderült, kíváncsiságtól éber közönséggé. Az őket
megmosolyogtató meghívottak Szabó Ödön parlamenti képviselő és Dr.
Markó Bálint BBTE rektorhelyettes voltak, akik az Egy „új”
oktatási törvény útjai ‒ szakértői beszélgetés a felsőoktatási törvény
kihívásairól című témába merítettek el bennünket Horváth-Kovács
Mátyás Sapientia EMTE diákszenátor moderálásával.
Balról jobbra: Horváth Kovács Mátyás, Markó Bálint, Szabó Ödön - Fotó: KMDSZ |
A meghívottak nyíltan és lendülettel telten meséltek a felsőoktatással
kapcsolatos tanügyi döntéshozatalok összetettségéről, háttérteendőiről, kitérve
azok gyakorlati hatásköreire, következményeire. A 2023-tól érvénybe lépett „új”
oktatási törvény az utóbbi három és fél évtized egyik lesikeresebb kisebbségi
tanügyreformját jelenti. Kiemelték, hogy a közéleti oktatást és a szakmai
oktatást képviselők szoros együttműködése ért el eredményt, és pillanatnyilag az
elsődleges cél a kivívott rendeletek gyakorlati alkalmazása, a szerzett jogok
megőrzése. És ne felejtsük el: ahogy egy törvénymegfogalmazásban minden vessző
számít, úgy a fiatalokat érintő döntéshozataloknál is minden
véleménynyilvánításnak, szavazatnak súlya van.
Az utolsó panelbeszélgetést immár nem csak témája miatt érezhettük
magunkhoz közel, hanem annak résztvevői miatt is, akik különböző régiókban egyetemistákként
az egyetemistákért tesznek. Ötödik címünk: Érdekképviselet és közösség ‒
diákszervezetek szerepe a Kárpát-medencei magyar felsőoktatásban. A
három diákszervezeti elnökkel, László Petrával (KMDSZ), Czink
Gergővel (MMDSZ), Hrapka Sárával (felvidéki Diákhálózat)
Szőcs Dániel moderátor, a KMDSZ Tanügyekért felelős Vezetőtanács tagja
beszélgetett.
Balról jobbra: Szőcs Dániel, Hrapka Sára, Czink Gergő, László Petra - Fotó: KMDSZ
Mindhárom elnök hangsúlyozta, hogy mély felelősségérzetük és
tettrekészségük van a diákok érdekképviselete iránt, mindemellett céljuk
szakmai, tudományos oldalról is támogatni őket, aktuális problémáikra megoldást
találni, és persze a diákéletet is szeretnék pezsgővé, emlékezetessé, közösségileg
összekovácsolttá tenni. Az ezeket elérő programok például a különböző
Tudományos Diákköri Konferenciák, a Diáknapok, vagy a Gombaszögi Nyári Tábor a
Diákhálózat részéről. Mindhárman kitértek a kapcsolati hálók kiépítésének
törekvésére mind szervezeten belül, mind azon kívül, így tágítva a
lehetőségeket közösségi és egyéni szinten is.
A konferencia záróbeszédét Szabó Kincső, a Mikó Imre
Szakkollégium felőli főszervező mondta el. Kifejtette, hogy reméli, a konferencián
feltett kérdések, gondolatok megfogalmazása, alapvetően a megélt tapasztalatok
fejlődésre ösztönöz minket, és megerősödött bennünk, hogy a diákjogokkal
foglalkozni érdemes, kifizetődő munka.
Fotók: Fülöp-Barta Márk, Zajzon Zalán, Stuts Márk
Jude Julia
0 Megjegyzések