
Az est második felében egy interaktív játékra hívták a szervezők a résztvevőket, amelynek neve A kolóniás játék. Ezt a játékot a könyv kapcsán találták ki, melynek az volt az alapkoncepciója, hogy egyesek városlakókként, mások kolóniákba szerveződve élnek, külön helyeken, egymástól elszigetelve. A városlakók pénzért cserébe megtekinthették a könyv trailerét. A kolóniáknak esélyük sem volt megnézni a videót, mivel nem juthattak be a városba, de ha be is jutottak volna, nem tudtak volna fizetni érte. Végül a városiak behívták a kolóniatagokat is, így esélyt kaptak a videó megnézésére. A játék lezárásaképpen mindenki elmondta, hogyan érezte közben magát, miért nem tartotta fairnek, hogy a többiek nem nézhették meg a videót, hogyan szerettek volna bejutni a városba a kint lévők.
A következőkben a könyvről indult el a beszélgetés, először Balázst kérdezték, aztán ő is kérdezett a résztvevőktől. Nagyon nyitott személyiségű ember, akin látszott, hogy érdekli mit gondolnak a könyvéről a fiatal olvasók. Jó volt látni, ahogy a kisebb korosztály is bekapcsolódott a beszélgetésbe, nem érezték feszélyezve magukat ebben a szituációban, könnyedén feloldódtak. Az est végén mindenki azt szerette volna megtudni, hogy mi lesz a folytatásban, kulisszatitkokat szerettek volna kiszedni Balázsból, és persze azt, hogy mikorra várható a második kötet. Az író is kedveskedett a résztvevőknek egy-egy, a könyv borítóján látható képes könyvjelzővel, amolyan „gömbös” könyvjelzőt hozott a társaságnak. Ezt követően szívesen dedikált könyvet, könyvjelzőt, de olyan is volt, aki egy fotót szeretett volna vele.
Az est elsődleges célja az volt, hogy szélesebb körben megismerje a közönség A gömböt, továbbá, hogy találkozhasson az olvasó azzal, aki írta a könyvet, na meg fordítva, a személyesség, az íróval való találkozás sokak számára öröm volt. Emellett egy irodalomnépszerűsítő szerepe is volt a rendezvénynek: minél több fiatalt megszólítani és felhívni azok figyelmét az irodalomra.
Tornai
Orsi
0 Megjegyzések