Hópehely és mézeskalács


Eddig soha nem értékeltem, milyen jól is telik minden évben a karácsony. Most szeretném megtenni ezt, rá akarok jönni, hogy hálás lehetek azért, amim van. El szeretném mesélni azokat a dolgokat, melyek számomra széppé teszik az ünnepet. Meghitté és érzelmekkel telivé.

Először is, az ételek… A töltelékes káposzta nálunk is elengedhetetlen része a menünek. Több mint egy éve vegetáriánus vagyok, ezért tavaly karácsonykor már nem a szokásos töltött káposzta került a tányéromra. Amit én ettem, az bizony egy gombás-szójás-sárgarépás csoda volt. Amit azonban igazán élvezek, az a mézeskalácsok elkészítése. A formájuk kitalálásában csak a képzelet szabhat határt. Tehéntől elkezdve Harry Potter-ig mindenfélével kísérleteztem már. Volt, amikor elég vicces alkotásaim születtek, melyeken a család és a barátok jókat nevettek ezek elfogyasztása közben. Ha már a süteményeknél tartunk, van az a pont, amikor már mindenkinek elege van abból, amit sütött, és van, hogy ez már sütés közben megtörténik. Ilyenkor olyan jó cserélgetni egy-egy fagyisdoboznyit ismerősökkel! A fahéj és a többi fűszer illatának keveredése a szobában, a forralt bor mind-mind nagyon feldobja a hangulatot, de ami még szuperül illik a karácsonyhoz, az a szegfűszeggel teleszurkált narancs. Ez a két íz pár nap alatt olyan csodássá összesimul, amit vétek lenne kihagyni.És a legjobb az egészben, hogy olyan egyszerű elkészíteni, mint a szereplőkkel együtt mondani a Reszkessetek betörők jeleneteinek szövegét. 



Továbbá minden évben elengedhetetlenek a fények. Amikor kivilágítják az utcákat, annál nincs hangulatosabb. És hóesésben sétálni a kivilágított utcán… na, ez egy olyan dolog, ami megér még egy kis megfázást is. Én tipikusan az az ember vagyok, aki amikor hull a hó, nem igazán siet az utcán. Szeretek lassan sétálva gyönyörködni a hóban, a fényekben, és úgy mindenben. Ez általában addig tart, amíg már nem érzem valamelyik testrészem. A frissen lehullott hó ropogása a talpunk alatt, a szánkózás, egymást fejen találni egy jól megformázott hólabdával – ezek teszik széppé a telet. A fényeket nem csak az utcán szeretem. Minden évben rám marad a fenyőfa feldíszítése. Ennél már csak egy dolog szebb fénykoszorúban pompázva:a könyvek szerelmeseként egy igen szép könyvespolccal rendelkezem, ezért a szobám akkor nyeri el igazi ünnepélyes voltát, amikor a karácsonyfa után a könyvespolc is megkapja a neki kijáró fényeket. Ebben a tompa, meleg fényben egész éjjel eltudnék ücsörögni.

Természetesen az All I Want for Christmas is You-t és a további slágereket már novemberben elkezdem hallgatni, sőt ha nagyon elkap a hangulat, akkor énekelni is – akár még az utcán, sétálás közben is. Nálam sincs Kevin nélkül karácsony, ám van még egy film, amit minden évben kötelezően megnézek: a Polar Expressz, egy 2004-es amerikai animációs film. Ha eddig valaki nem látta és szívesen megnézne egy rajzfilmet, akkor mindenképp engedjen gyermeki énjének.

Ezek azok a kissé tipikus dolgok, melyek számomra ünneppé teszik az ünnepet. Fontos, hogy értékeljük, amink van, örüljünk, hogy van, akivel töltenünk ezt az időszakot, és élvezzük minden pillanatát!


És te? Te miért szereted a karácsonyt?


Böjte Beatrix

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések

Comments